Az első és legfontosabb most az lenne, hogy kerülje a stresszt – hiszen nagy valószínűséggel az volt a betegsége kiváltó oka. Ám szerinte mindez majdnem, hogy lehetetlen. „Elég, ha annyit mondok, vállalkozó vagyok, tehát bőven van min idegeskednem a hétköznapokban. Viszont az is biztos, hogy az elmúlt hónapokban sok mindent átértékeltem, illetve rengeteget dolgoztam magamon, ennek köszönhetően pedig jóval tudatosabb lettem” – kezdi Horváth Gréta.
Majd azzal folytatja, hogy nemcsak fizikailag, lelkileg is fel kell épülnie. „El nem tudom mondani, mennyire mélyen voltam… Ez a betegség – ami a Mucha–Habermann-szindróma – padlóra vitt. Olyan fájdalmaim voltak heteken keresztül, amit az ellenségeimnek sem kívánok.
Hólyagok lepték el a testem, több száz volt rajtam. Fájt ülni, feküdni, a zuhanyzás meg maga volt a pokol! És a látvány, na az borzasztó volt.
Bár sajnos még mindig meglepődöm, ha a tükörbe nézek… Jobb a helyzet, de nagyjából egy-másfél év, mire a hegek teljesen eltűnnek majd. Különben a párommal ezért is mondtuk le az év végi egyiptomi utunkat… Nem lenne merszem most bikinire vetkőzni. Mindenki engem bámulna, meg azt hinné, valami súlyos bőrbetegséggel küzdök.”
Nem titkolja a bajt
Gréta épp ezért döntött úgy, hogy a nyilvánosságot is bevonja a kálváriájába, mert nem akarta, hogy butaságokat terjesszenek róla. „Igen, mert elkezdték találgatni, mi az a folt a kezemen… Ugye csak az látszott, mert garbóba meg sálba rejtettem magam. Ja meg azt is írták különböző oldalakon, hogy megint meghíztam. Erre is szerettem volna reagálni, hiszen ez nem igaz. A szteroidtól brutálisan elkezdtem vizesedni, meg holdvilág képem lett.
Úgy hat-hét kiló plusz van így rajtam. De ez sem érdekel. Mert közben visszatértem!
Csak az arca és a tenyere úszta meg
View this post on Instagram
Köszönhetően dr. Sárdy Miklós professzornak és persze a családomnak, a páromnak. Itt jegyezném meg, még soha egy férfi nem gondoskodott rólam úgy, mint Zoli. Kétnaponta elvitt az orvoshoz, minden este ő fürdetett és bekent különböző olajokkal. Közben nyugtatgatott, hogy minden rendbe fog jönni. Eddig csak a szüleimtől és a nagyszüleimtől kaptam ilyesfajta önzetlenséget – magyarázza. – Aztán ahogy múlt a fájdalom, illetve a hólyagok elkezdtek hegesedni, úgy tért vissza belém a lélek. De ami igazán kirángatott ebből az egész nyomorúságból, az az volt, amikor Bobák Alexandra divattervező és stylist barátnőm felhívott, csináljunk egy közös ruhakollekciót.”
„Türelmesebbnek kell lennem”
A telefonhívás megtette a hatását, ugyanis Grétának újra kedve lett kimozdulni, úgy érezte, a barátnője egy mentőövet dobott felé. „Jólesett újra szép ruhába öltözni, megcsinálni a hajam, kisminkelni magam. Hiszen egyedül az arcomon és a tenyeremen nem voltak kiütések – folytatja. – Aztán találkoztunk Alexandrával és munkához láttunk. Ez engem iszonyatosan felpörgetett. Imádom a csajos dolgokat, imádok nőkkel foglalkozni, nem véletlen, hogy sminkképzéseket tartok, illetve csináltam egy komplett fodrászszalont a pincémben – neveti el magát. – Ugye én ezeket tanultam.
Na és tudatosan olyan kollekciókat terveztünk, amik éppolyan jól állnak egy vékonyabb lányon, mint egy teltkarcsú hölgyeken.
Nagyon büszke az új kollekciójára
View this post on Instagram
A legutóbbi Velissia darabokért konkrétan megveszek, állandóan azokban vagyok! Olyan a szabásuk, hogy látszik, van csípőm, fenekem, és jól kiemeli a derekat. Ez most az én önbizalmamnak is jól jön, hiszen én is látom, hogy nem vagyok a régi… Lehet, már nem is akarok az lenni. De szerencsére ez csak víz rajtam, tehát nem ég a ház. Szóval jól vagyok, gyógyulok, és igyekszem nem túlagyalni semmit.”
A nagy tanító
Azt mondja, a betegsége nagy tanítója volt. „Általa megértettem, hogy sokkal türelmesebbnek kell lennem magammal, és hogy ideje leraknom a megfelelési kényszert…”
Kiemelt kép: Archív
