Bodrogi Gyulát váratlanul érte az elismerés híre. Akárcsak annak idején a Chaplin-díj. A svájci Vevey fesztiválján sem volt kint, úgy hozták haza neki. Hasonlóképpen kapta meg a Magyar Hollywood Tanács Adolph Zukor-díját is. Ahogyan a torontóit is.
„Csak úgy az ölembe hullott”
Ez a mostani, a legfrissebb, amely Törőcsik Marihoz kötődik, különösen kedves a szívének.
„Mari az életem része. Sugárzó, pici szemével óriási hatást tudott elérni. Csuda egy figura volt. Lelkileg is. Rajongtam a játékáért, a hangjáért, és ahogy táncolt… Teljesen odavoltam tőle! De énekelni is kiválóan tudott. Kicsi kis hangjával csodákra volt képes. Világsztár volt, igen! Ezt ki kell mondani.”
Külön öröm a szívének, hogy most épp a róla elnevezett torontói filmfesztiválon jutalmazták.
„Minden díjnak örülök. Itt sorakoznak karnyújtásnyira tőlem, a komódon. Úgy vagyok velük, mint gyerek a játékaival. A legszívesebben ágyba vinném valamennyit. Mint minden elismerés, ez is meglepetésszerűen jött. Nem közölték velem előre, csak utánam küldték.
Bent voltam a Nemzeti Színházban, az új évadról beszélgettünk az igazgató úrral. Hazajöttem, és nemsokára telefonáltak, hogy menjek vissza fél háromra. Akkorra hozták meg a díjat Torontóból.
Általában így érnek utol a kitüntetések. Egyszer csak az ölembe hullik egy újabb. De ennek most nagyon örültem. Ez is összeköt Marival.”
Teljes cikk a legfrissebb Best magazinban:
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
