Radványi Dorottya negyven éve van a pályán, de 64 évesen sok fiatal még mindig megirigyelheti energikusságát és szépségét. A Családi kör, az Agytorna és a Hogy volt?! műsorvezetője azonban állítja, már fiatalon sem szerette, amit a tükörben látott. „Ha valaki, én aztán képes voltam huszonévesen nejlonba tekerni magam, és futni a Duna-parton – mesélte nevetve. – Valójában sosem szerettem a tükörképem, és ez az évek múlásával semmit sem változott.”
Drasztikusabb megoldás kellett
Irigylésre méltó alakját a sportnak, a spinningnek és a tornának köszönheti. Úgy tartja, fiatalos külsejéhez igenis szüksége van arra, hogy a tartása, az izmai minél tovább megőrizzék a rugalmasságukat. Vajon mi a titka, hogy az arcbőre sem árulja el a korát? „Régóta járok kozmetikushoz, de eljött az idő, amikor drasztikusabb megoldásra volt szükségem.
Az arcmasszázs, hogy őszinte legyek, réges-régen nem elég már. Nagyjából húsz éve próbáltam ki először a mezoterápiás kezeléseket.
A legjobb hatást akkor érnénk el, ha havonta két alkalommal is elmennék kozmetikushoz, sokszor azonban a munkám és az időbeosztásom miatt ez havi egy kezelésre reduákálódik. A tűs mezoterápiának az a lényege, hogy mikrosérüléseket ejtenek apró tűkkel a bőrömön, így fokozzák a kollagéntermelését. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy miközben a kozmetikusom egyik kezében van a tűs kezelőfej, a másikkal ügyesen adagolja a hialuronsavat, a kollagént és a vitaminokat egy fiolából, mert ezekből egyre kevesebbet termel a szervezet az idő előrehaladtával. Volt egy időszak, amikor az ennél is divatosabb skin booster kezelést is kipróbáltam, de bármennyire is látványos, túl gyakran kellene eljárnom, és ez nem is igazán pénztárcabarát megoldás” – vélekedik Radványi Dorottya.
Elrettentő példa
A plasztikai eljárásoktól vagy az ennél drasztikusabb megoldásoktól ódzkodik. „Amit lehet, azt szerintem kihozzuk belőlem a kozmetika segítségével. És rendszeresen tartok kúrákat, ami abból áll, hogy kollagénport vásárolok, és ital formájában elfogyasztom. Szeretném hinni, hogy ez valóban ott hat, ahol a legnagyobb szükségem van rá.
De hogy megműtessem magam, annak még a gondolatától is irtózom. A szájfeltöltésnek egyenesen ellene vagyok, szerintem ijesztő ajkakat lehet látni.
Vajon megkérdezte bárki is a férfiakat, hogy ez tényleg tetszik-e nekik? Mert az én fiatalságom idején maximum egy szempillaspirálunk volt, manapság viszont plasztikai kezelések egész sorát veszik igénybe már a huszonévesek is. Abban hiszek, hogy van egy határ, amit nem lenne szabad átlépnünk. És nem árt, ha feltesszük időnként a kérdést, hogy magunknak akarunk-e tetszeni, vagy másoknak? Mert azoknak a valakiknek nem ismerjük az ízlését. Akkor meg mi okból tennénk ilyet?!” – tartja.
Természetes szépség
Közösségi oldalán rendszeresen posztol, és szerencsére nem tapasztal fröcsögő véleményeket a külseje miatt. „Talán ez annak is köszönhető, hogy az én követőbázisom velem együtt öregszik, és a műsorok, amelyekben szerepelek, hasonló korosztályt vonzanak.
De idővel megtanultam, hogy nálam alacsonyabb embertől nem kérem, hogy lefotózzon, mert akkor a nyakamon lévő összes ránc látszani fog, és rólam kizárólag egész alakos képek készülnek a közösségi oldalaimra, mert a szelfi is kerülendő bizonyos kor felett
– nevet. – Én a fényekkel szoktam játszani, operatőr kollégák pedig felvilágosítottak, ha mindig a napnak háttal vagy félárnyékos időben készítek képeket, azokat jobban fogom magamról szeretni, és igazuk lett. Persze nekem is voltak divat- és megjelenési bakijaim. A sminkszobában régóta hagyom, hogy adás előtt a sminkes nagy szemeket fessen nekem, tussal húzzon egy határozott vonalat a szemhéjamra, és az ajkamra csak egy fényes rúzst kenjen. Pedig hány éven át irigykedtem másokra, és kértem magamnak is korall- és égővörös rúzst, ami viszont borzasztóan állt. Pontosan tudom, hogy jóval előnyösebb a bal profilom a jobbnál. Ha pedig meglátom magam a kirakatban, hogy milyen görnyedt vagyok, azonnal kihúzom magam. Többek között ezért is tartom fontosnak a tornát, mert tartást ad.”
Játék a színekkel
Dorottya elárulta, a ruhák színe is nagyon fontos: a cukorkaszínű ruháknál csak a krémfehéret kedveli jobban. „Szakemberek azt mondják, ha rosszkedvünk van, viseljünk fehéret. Nálam ilyenkor a krémfehér kerül elő a szekrényből.”
Kiemelt kép és fotók: Archív
