Mondják, a múlton nem szabad sokat rágódni. És ahogy telnek az évek, Szögeczki Ági is egyre kevesebbet gondol már a kezdetekre. Például arra a vízválasztó, huszonkét évvel ezelőtti pillanatra, amikor épp a Kanári-szigeteken érte édesanyja telefonhívása, aki közölte vele, benevezte a ValóVilág 3-ba. Akkor még nem sejtette: egy csapásra megváltozik majd az élete.
„Nagy családra vágytam”
Ági szerint ha nincs a műsor, nagy valószínűséggel két- vagy még inkább háromgyerekes édesanyaként élne ma. „Nagycsaládos anyaként képzeltem el az életemet, találgattam a neveket, és annyira biztos voltam benne, hogy nekem két-három gyerekem lesz. És bár sosem tudom már meg, milyen életet élnék, ha nincs a villa, úgy képzelem, hogy egy kertvárosi házban, valahol Miskolc mellett laknánk, talán éppen azzal a fiúval, akivel a VV előtt olyan hosszan meghatároztuk egymás életét. Ma azonban ötven vagyok, és ezzel egy időben a menopauza is elért, szóval Patricknak most már egészen biztosan nem lesz kis testvére, amit nagyon sajnálok. Ezt egy nőnek, aki mindig is több gyermeket szeretett volna, meg kell gyászolnia magában. Szerintem a nehezén túl vagyok, de azért ha visszatekerhetném az idő kerekét, egész biztos, hogy ezen változtatnék. És az is biztos, hogy anyukámra is hallgatnék, aki annyiszor elmondta, hogy érettségi után tanuljak tovább. Az egész életem másképpen alakult volna, ha akkor munka helyett egy főiskolán tanulok tovább. De meg fogok magamnak bocsátani, mert bár nem sikerült egy-két nagy tervemet valóra váltani, alapvetően elégedett kell, hogy legyek az életemmel, hiszen sok fantasztikus dolgot élhettem át. Mindenért hálás vagyok. Nem akarok siránkozni, sem a múltban élni. A jelenre és a jövőre fókuszálok mostantól” – kezdi Ágica a szülinapi vallomást.
„Ugyanaz a lány vagyok”
Bár ő nem így érzi, bőven van mire büszkének lennie. „Engem a villában sokáig Ágnes Vanilla zenéjével azonosítottak. Ő énekli, hogy ’ugyanaz a szív legbelül’ – én a mai napig így érzek. Ugyanaz a lány vagyok, nem felejtettem el soha, hogy honnan jöttem. A régi barátságok, a miskolci lánycsapat, vagy a padtársam, akivel együtt érettségiztünk, a mai napig az életem része. És persze lettek barátaim a villának köszönhetően is. Fresh Andival éppen 22 éves a barátságunk. Vele is szoktunk nosztalgiázni, mindent tud rólam. Azt is, hogy fiatalon is mindig feltaláltam magam, hogy nem csak ma, régen is több lábon álltam, hogy soha nem féltem a munkától, és ezért nem is szorultam soha arra, hogy akár a szüleim, akár a párom eltartsanak. Sokat dolgozom. Van, hogy túl is vállalom magam, hogy önerőből teremtsem meg mindazt, amire szükségünk van a kisfiammal. Amikor erre azt mondják, hogy le a kalappal előttem, jólesik, de nekem ez teljesen természetes” – magyarázza.
„Távkapcsolatban élek”
Ági jó ideje nem beszél a magánéletéről, de hosszas csend után annyit elárul, egy ideje már nincs egyedül: épp a napokban tértek haza a Kanári-szigetekről a párjával, ahol mindkettőjük születésnapját megünnepelték. „Távkapcsolatban élünk, nem is szeretnénk ezen most változtatni. Ez a helyzet mindkettőnknek megfelel, de a magánéletemről, a párkapcsolatomról többet nem szeretnék elárulni. Félreértés ne essék, nem bujkálunk, de nem is szeretném beavatni a nyilvánosságot a magánéletembe. Tanultam az eddigi hibáimból. Legutóbb a reptéren odaléptek hozzánk néhányan, és én hálás voltam, hogy azt mondták, ahelyett, hogy lesifotókat készítenének rólunk, inkább gratulálnak, mert szerintük összeillünk, és örömmel látják, hogy végre nem vagyok szingli. Úgy érzem, sokat változtam így, ötvenéves koromra. És nem csupán a párkapcsolat terén. Már nem kifelé, hanem befelé szeretném élni az életem. Ki kell használni minden percet a boldogságunkért, mert repül az idő. Értékelni kell mindent és mindenkit, akik fontosak nekünk. Összeteszem a két kezem, hogy van egy egészséges fiam, hogy élnek és jól vannak a szüleim, van fedél a fejünk felett, van, mit ennünk, szerető, nagy család és sok barát vesz körül. Ennél többet nem is kívánhatnék magamnak, hiszen valójában mindenem megvan, ami fontos nekem.”
Kiemelt kép: Archív
