A leányfalusi házban együtt ünnepelt az egész család. „Nálunk évek óta hagyomány a töltött káposzta, de megsütjük a férjem, Ákos kedvenc portugál nemzeti bárányreceptjét, a chanfanát is. Nem hiányozhat az ünnepi asztalról a főtt sonka és a főtt tojás, no meg a zöldségek és a gyümölcs sem, amelyek nagyrésze a saját kertünkben termett. A kenyeret is én sütöm, nem csak húsvétkor, de hétköznap is” – mondja Szöllősi Györgyi.
Trükkös térkép
Az ünnep egyik fénypontja az ajándékok elrejtése és keresése a kertben. Ez természetesen nem a felnőttek, hanem a lányok programja. „Hiába nagyok már, és régóta tudják, hogy nem a nyuszi hozza a csokitojást, mi elrejtjük azokat a kertben, ők pedig nagy nagyon izgalommal keresgélnek. Sőt a nagylányom, Jázmin a kicsinek, Kamillának még egy trükkös térképet is készít, telis-tele feladatokkal. Így ez a keresgélés és játék nálunk félnapos program. Nagyon jó testvérek, 7 év a korkülönbség köztük. A kicsi felnéz a nővérére, egy csomó mindent tanul tőle, imádnak együtt lenni. Egy szobában alszanak, hétvégén késő estig ébren vannak, beszélgetnek, sutyorognak.”
Mindent a kertbe
A húsvéthétfő rendszerint a várakozás jegyében telik, a gyerekek izgalommal készültek a locsolók érkezésére. Ez a várakozás sok emléket idéz fel Szöllősi Györgyiben is a gyerekkorából. „Vidéki lány vagyok, 14 éves koromig Dunavecsén éltem, emlékszem rá, milyen nagy izgalommal vártam a fiúkat, éppen úgy, ahogy most a gyerekeim. Még versenyeztem is a többi lánnyal, számoltam, hogy kinek lesz több locsolója. De visszatérve a húsvéti menüre, az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak a zöldségek, gyümölcsök sem, amiért nem kell a piacra mennem, mert mindent megtermelek otthon. A kertészkedés az én esetemben a gyerekkorra nyúlik vissza. Volt otthon konyhakertünk, földünk, ahol a szüleim mindent megtermeltek.
Sokat dolgoztak, de én és az öcsém sem úsztuk meg a munkát, rengeteget segítettünk. Nagyon nem szerettünk ásni, kapálni, de muszáj volt.
Az sem volt jó, hogy csak akkor mehettünk nyaralni, amikor leérett a cseresznye, és még nem érett meg sárgabarack. Amikor elkerültem otthonról, sokáig azt gondoltam, soha többet nem kérek a gazdálkodásból. Aztán amikor megszületett a nagylányom, már vágytam rá. Megvettük a leányfalusi házunkat, és rögtön nekiláttam a kertnek. Beültettem mindenfélével. Borsó, retek, fehérrépa, saláták, sóska, spenót, karalábé, kelbimbó, paprika, paradicsom, zöldbab, uborka és a sok gyümölcsfa… És a sziklakertben a fűszernövények, oregánó, bazsalikom, kakukkfű, zsálya, rozmaring… Ma már nagyon szeretem a kerti munkát, pedig nem könnyű, sokszor belefájdul a derekam, de megéri. Most, hogy készülök a húsvéti menüre és terítésre, már tudom, ezek lesznek az asztalunk ékességei.”
Templomba járnak
Arról, hogy húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadása, Györgyinek nem is kell mesélnie a lányoknak. Ők ezt pontosan tudják, mivel kicsi koruk óta járnak templomba, és ezt most sem hagyják ki. „Furcsán alakult nálunk a gyerekeink vallása. Én katolikus vagyok, a nagymamámmal és az anyukámmal mindig mentünk templomba. Jázmin utánam katolikus lett, Kamilla református, ennek különös története van. Leányfalun, ahol lakunk, református hittanra járt, és nagyon megszerette a református lelkészt, aki csodálatos ember, nagy hatással volt és van a lányomra. Azt gondolom, ahogy eddig mindig, most is nagyon meghitt, vidám családi húsvétban lesz részünk.”
Akik már nem lehetnek velük
A műsorvezető és a férje 14 éves koruk óta ismerik egymást, osztálytársak voltak, de csak 17-18-éves koruktól kezdtek járni egymással. Az ünnepek sajnos Ákos szülei nélkül telnek, ők már nem élnek. A lányaik már nem is ismerhették az apai nagyszülőket, de emlékük ilyenkor is velük van.
Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu
