Mikó István és párja, Szabó Anikó az év utolsó napján egymásra, a pihenésre és a finom falatokra koncentrált. Szerető közönségüknek pedig azt üzenik: „Boldogabb 2025-ös esztendőt kívánunk, és ne felejtsék el a nevetés gyógyító erejét!”
Nagy buli kizárva
A páros napjait a munka tölti ki. Hol együtt, hol külön lépnek a Turay Ida Színház deszkáira, ezért kicsit el is vesztek az ünnepi tervezgetésben. „Az utóbbi időben szeretem, ha az ünnepnapokon szabad vagyok, és nem kell dolgoznom. Sok éven át játszottam színházban, szerepeltem a szilveszteri műsorokban. Szép volt, jó volt, de már nem vágyom ezekre. Épp túl vagyunk a Nyuszikám, ártatlan vagyok! című zenés vígjátékunk bemutatóján, ami nyáron egy olasz tengerparti városban játszódik, és gondolatban még nem tértünk vissza a télbe ” – árulja el Mikó István.
Malacsült igen, virsli nem
Szabó Anikó szilveszteri menüje így nézett ki: malacsültet és káposztalevest készített, és mivel örmény származású, örmény levest is főzött. A virslit azonban kihagyják, mert mint a színésznő meséli, az nem nekik való étek, nem is szeretik.
„Nem foglalkozom velük”
A szilveszter napjához kapcsolódó kapcsolódó babonák, hiedelmek nem befolyásolják őket. „Nem foglalkozom velük. Néha az ismerősök szólnak, hogy aznap ne vigyem ki a szemetet” – viccelődik Mikó István, majd Anikó folytatja. „Nekünk az ételsor és a hasunk fontosabb, mint a babonák. Soha nem figyeltünk oda ezekre, és eddig sem sújtott minket átok, nem értek nagy szerencsétlenségek.” A színész pár az újévi fogadalmakra, kívánságokra sem pocsékolja az energiát. „A legfontosabb az egészség. És azt elhatároztam, hogy igyekszem nagyobb rendet tartani otthon, és többet takarítani. Erre sajnos a sok munka miatt nem jut annyi idő, mint szeretném.”
Úgy tűnik, a patikatisztaság azonban csak a ház asszonyát vonzza, Mikó Istvánt nem. „Engem egyáltalán nem zavar a káosz. Az asztalomon például bábeli zűrzavar van. Szépen leülök a székembe, a hátamat melegíti a konvektor, előveszek egy könyvet, vagy írni kezdek, aztán belekezdek másba, és nem pakolok el magam után…” – mondja.
Tévé helyett társasjáték
Szabó Anikó és Mikó István harminchét éve alkotnak egy párt. Ezek közül akadt néhány óévi buli, amelyeket a munka miatt külön töltöttek. Ezt a hivatásuk velejárójának tekintették, hiszen a színművész nélkül évtizedekig elképzelhetetlen volt egy valamirevaló szilveszteri kabaré, tévéműsor. „Manapság egészen más műsorok mennek a tévében. Nem is ragadok ott a készülék előtt, inkább csak háttértévézés folyik – feleli István arra a kérdésre, mennyire hozzák lázba a mai szilveszteri adások. – Viszonylag korán lefekszünk, és nagyon jókat tudunk aznap aludni, de bármeddig vagyok ébren, hat órakor már csiripelek.”
Az ébren töltött órákban viszont hódolhatnak közös szenvedélyüknek. „A pandémia alatt rászoktunk a társasjátékokra, a scrabble lett a kedvencünk. Lehet, hogy a színházban Hűvösvölgyi Ildikóval társasjátékozik New Yorkban az egyik darabban, de otthon velem játszik” – nevet Anikó. Arra pedig, hogy ki az ügyesebb, Mikótól egyértelmű válasz érkezik. „Anikó a jobb, de csak mert állandóan mázlija van. Nagyon szerencsés.” Anikó ezen csak mosolyog, ő másképp gondolja…
Tánc Tolnay Klárival
A színművész nosztalgiázva idézi fel gyerekkori szilvesztereit. „Imádtam rádiót hallgatni. Bekuckóztam a jó meleg dunyha alá, és ott hallgattam a műsort.” Évekkel később azután már őt hallgatták a fiatalok. A színjátszás legendáival dolgozhatott, ő azonban sztorizgatás helyett csak annyit mond: „Rég volt.” Anikó viszont lelkesen meséli, élete nagy élménye volt, amikor egy szilveszteri tévéműsor felvételekor az idős Tolnay Klári mellett táncolhatott. Nem beszélgettek, csak táncoltak, mégis örök emlék marad számára.
Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu
