Gratulálok, remekül néz ki, húsz kilót fogyott, kilencven volt, hetven lett. Nem kis teljesítmény.
Erdélyi Mónika: Semmi trükkje nincs a fogyásomnak, nem szabad túllépni a napi ezerötszáz kalóriát. Ebben sokat segített Jákob Zoltán életmódváltó programja. Nemrégiben megnéztem egy régebbi fotómat, labdafejem volt, ez korábban fel sem tűnt. Most volt egy családi találkozó, ahol az unokabátyám mondta, ’Hugi, penge fejed lett.’ Jót nevettünk rajta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mit szokott ebédelni?
E. M.: Párolt zöldséget tálalok az okostányérom felére, így hívom a tányéromat. A másik felét megfelezem, egyik részére húst, a másikra szénhidrátot, barna rizst vagy kölest teszek. Tökéletesen jóllakom ettől. Olyannyira rákattantam a tudatos táplálkozásra, hogy még egy táplálkozástudományi tanfolyamra is beiratkoztam.
Ha már fotó, láttam egy közös képet a lányával, Mollyval, nagyon hasonlítanak egymásra.
E. M.: Sokan mondják, bár én inkább az apukák vonásait vélem felfedezni a lányaimban. Viki egyértelműen az édesapja, Mollyban talán belőlem is van egy kevés.
Viki kislány volt, amikor utoljára szerepelt nyilvánosan önnel, Mollyval viszont van egy közös YouTube-csatornájuk, ami nagyon népszerű. Örök túlélő, örök újrakezdő, miután véget ért a Mónika Show, azóta mindig kitalál valami új megélhetési forrást.
E. M.: Gyerekkorom óta nem volt fáklyásmenet az életem. Talán ennek is köszönhetem, ha padlóra kerültem, mindig sikerült felállnom. Nem volt könnyű azt megélnem, hogy nem ismerhettem az édesapámat. Férjhez mentem, és megszületett a kislányunk. Pár hónapos volt, amikor az édesapjával különmentünk. Nem én akartam, a férjem ment el tőlünk. Egyedül neveltem Vikit, így vissza kellett mennem dolgozni. Vittem a lányom bölcsődébe, amikor eljöttem, még ki sem léptem, már zokogtam. Tudtam, nem nekem mondja majd ki az első szavakat, nem láthatom, amikor először feláll, nem lehetek minden pillanatban mellette. A szívem szakadt meg, mégsem volt más választásom. De felálltam ebből a mélyből is. Az édesanyámtól persze rengeteg segítséget kaptam, de hát ő Kiskunhalason, én Budapesten éltem, távol egymástól.
Aztán Molly édesapjával is zátonyra futott a kapcsolatuk…
E. M.: Igen, de addigra már idősebb voltam, és megedződtem. Egyébként sem szokásom a panaszkodás. Biztosan tudom, a kudarcaimnak, az átélt fájdalmaknak köszönhetem, hogy erős lettem, mint a bivaly. Az elmúlt években sikerült nem egyszer bebizonyítanom, történjék bármi, képes vagyok a legnagyobb nehézségekből is felállni, és újrakezdeni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nemcsak a munkájában, de a magánéletében is többször kezdte újra. Nem gondolja, hogy jobb egyedül, nagy szabadságban élni, mint házasságban?
E. M.: A történtek ellenére hiszek a párkapcsolatban, a házasságban. Az ellenkezőjéről eddig senki nem tudott meggyőzni. Én egy nagyon határozott nő vagyok. Egyedül is megállok a lábamon. De ha valaki szeret, ha valaki jó hozzám, a csillagokat is lehozom neki. Kiválóan főzök, sütök, na jó, takarítani nem annyira szeretek, de azt is megcsinálom. Tyúkanyó vagyok. Boldog lennék, ha találnék egy olyan társat, aki mellett nagybetűs nő lehetek. Korábban nem, de most, hogy már nagyok a lányaim, lassan elindulnak a saját útjukon, nyitott vagyok egy új szerelemre. Nem vagyok egy spirituális beállítottságú, de hiszek benne, hogy az, amit kifelé sugárzunk, megérzik az emberek, például a férfiak. Megérzik, hogy nyitott a szívem. Egyébként ebben a fogyásom is nagyon sokat segített. Az a jó pár pluszkiló, ami rajtam volt, még ha nem is vettem észre, de megcsonkította az önbizalmamat.
Korábban felröppent a hír, hogy árulja a házát, aztán arról is lehetett olvasni, hogy elárverezik. Mi az igazság?
E. M.: Az égvilágon semmi. Soha nem akartam eladni, árverezésről sem volt szó. Miután különváltak útjaink Molly édesapjával, egyezkedésről volt szó köztünk. Az érdligeti ház, amiben most is lakunk, nagy része az első perctől kezdve az enyém. Kifizettem a lányom édesapjának a részét, ő elköltözött tőlünk. Szokványos történet szerintem egy válás után. Egyébként lekopogom, nincsenek napi megélhetési anyagi gondjaink. Már televíziós koromban is voltak különféle vállalkozásaim, befektetéseim, így hódolhatunk Mollyval közös szenvedélyünknek, az utazásnak. Idén már voltunk Párizsban, Ausztriában, egy tengeri hajóúton, és még nincs vége az évnek. Szóval panaszra nincs okom, szép ez a világ, és annyi lehetőség rejlik benne, hogy amit csak tudok, szeretnék mindent kihasználni.
Kiemelt kép: Archív
