Galambos Erzsi felhőtlen vakációra készül: „Csak ne történjen július végéig semmi velem”

Évekkel ezelőtt kitalálta, hogy a családot évente legalább egyszer egy wellness-szállodába tereli össze. Az idei nyaralás időpontja közeleg, az örökifjú díva pedig a soproni útig csupán egyvalamiért fohászkodik. „Csak ne történjen július végéig semmi velem. 92 éves vagyok, koromnál fogva vigyáznom kell magamra” – szögezi le.

Irány Bécs!

Galambos Erzsi még januárban foglalta le a nyaralást. Egy hetet tölt majd együtt a család Sopronban, a nyugati határszél ugyanis a színésznő egyik kedvenc kikapcsolódási helye. Most pedig leginkább egy olyan bázis lesz, ahonnan a család kirándulni indul. A színművésznő tervei szerint egy héten át mindennap valamelyik osztrák faluba vagy városba látogat majd el a szeretteivel. „Heten megyünk, három gyerek és négy felnőtt. És azért Sopronba, mert közel vannak azok a kis falvak a gyönyörű várakkal, kastélyokkal, parkokkal, amelyekért én annyira rajongok. A program egyik része lesz, hogy a reggelik után elindulunk egy-egy osztrák faluba, mindig másikba. Remélem, hogy abba az egy hétbe, amit együtt töltünk a lányomékkal, belefér, hogy még egyszer lássam Bécsben a Mozart-házat és a Szent István-székesegyházat, a Stephanskirchét is. Amikor legutóbb, még a Covid előtt kint jártam az osztrák fővárosban a lányomnak, ­Petrovics ­Eszternek köszönhetően, aki az Armel Operaverseny és Fesztivált rendezte, lehetőségem nyílt bejárni a Bécsi Operát. Amikor lementem hátul a színpadról, meghatódva léptem az ügyelőpultig, és arra gondoltam, hogy milyen sok világsztár ment már át itt megköszönni a tapsot – a magyar büszkeségektől kezdve többek közt az én nagy kedvencemen, ­Karajanon át” – meséli.

„Velem lesz az unokám”

Mintha a nyaralás minden pillanatát százszor eltervezte volna már gondolatban. „Most aztán majd kihasználok minden időt arra, hogy beszélgessünk. Év közben ott az iskola, a színházi szezon, mindenki elfoglalt, mindenki dolgozik. Persze minden második hét vasárnapján találkozunk, de ritka, hogy mindannyian egyszerre ráérjenek velem lenni. Most azonban mindenki születésnapját előre és utólag is megünnepeljük, és közben felelőtlenül tervezgetünk. Kirándulunk, strandolunk, játszunk, főleg pingpongozunk, és jókat eszünk. Végre lesz idő meghallgatni a gyerekeket, és ami a legfontosabb, velem lesz az unokám, Zsófi is, aki dacolva a családi hagyományokkal, sem fotós, sem rendező, sem színésznő, sem zeneszerző, de még csak zongoraművész sem kíván lenni. Helyette biológiát és kémiát tanul. Úgy szeretem, hogy az már szinte fáj” – nevet.

Kiemelt kép: Archív