Senki se lepődjön meg, ha a közösségi oldalakat bújva egyszer csak felbukkan egy videó, amiben Petőfi Sándor a saját versét szavalja. A hasonlóság szembeötlő, de persze nem ő, hanem az Újszínház színésze, Bánföldi Szilárd látható néhai költőnk modern kori alteregójaként, akit a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat választott ki arra, hogy Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából megidézze a nemzeti hősünk emlékét.
Névjegy
Bánföldi Szilárd szintén az Alföldön született, Nyárlőrincen nőtt fel. A Kaposvári Egyetemen végzett, a 30 éves színész az Újszínház tagja. Többek közt a Fatornyok című előadás stábjának oszlopos tagja.
Melyik étterembe járt?
A fiatal művész közreműködésével olyan dolgokat hallhatunk Petőfiről, amiket az iskolában nem tanítanak. „Igyekszem személyes, kevésbé népszerű információkat megtudni róla, hogy ne csak a felszínt boncolgassuk. Például azt, milyen ételeket szeretett. A személyes kedvenc történetem a székelygulyásé, ennek az ételkombinációnak ő adta ugyanis a nevét” – mondja elöljáróban Szilárd. A történet pedig így szól: Petőfi egykori cimborájával, Székely Józseffel gyakorta megfordult a Gránátos utcai Komlókertben – Pest egykor legnépszerűbb éttermében –, egyik nap azonban lekéstek az ebédidőről. A pincér közölte velük, csupán egy kis marhapörkölt és savanyú káposzta maradt, mire Petőfi barátja azt felelte: öntsék össze a kettőt. Petőfi ezt nevezte el aztán barátja tiszteletére székelygulyásnak, amit manapság csak úgy ismerünk: székelykáposzta. Néhai költőnk egyébként nagy rajongója volt a magyar ízeknek, így a túrós csuszának és a gulyáslevesnek is, utóbbit olykor még reggelire is elkészíttette magának.
Kilencszer váltott iskolát
Édesapja, Petrovics István, a vagyonos mészárosmester szigorúan nevelte a fiatal Sándort, feltett szándéka volt, hogy kitaníttassa, ezért a legjobb iskolákba járatta őt. Petrovics azonban átesett a ló túloldalára, amikor fiát hol az egyik iskolába, hol a másikba íratta. Petőfi kilenc oktatási intézményben fordult meg. Amikor Aszódon tanult, sorsfordító dolgok történtek vele. „Ott kezdett verseket írni, ott esett szerelembe, és ott határozta el, színész lesz belőle – meséli tovább Szilárd. – Amikor a városba érkezett Balog István vándortársulata, Sándor belógott több előadásra is, amelyek során teljesen megbabonázta őt egy Borcsa nevű színésznő, vele együtt pedig a vándorszínészettel járó szabad létforma. Megrészegítette ez a világ, ez az önkifejezési forma, és élvezte, hogy a színészek mind művelt emberek. Akkor határozta el, ő is színész lesz. Az apja viszont ellenezte.” A kapcsolatuk ekkor romlott meg. „Pont Aszód volt az a hely, ahol azt érezte, kezdi megvetni a lábát. Végre komolyabb baráti kapcsolatokat tudott kialakítani, a kultúrát, az irodalmat kedvelő társakra lelt. Az iskolában titkos társaságot hoztak létre önképzés gyanánt. Mindemellett kitűnő tanuló volt.” A költő nehezen viselte az apai szigort, akárcsak azt, hogy folyton iskolát kellett váltania. „Abban viszont biztos vagyok, többek között az elszenvedett nehézségek és sérülések árán válhatott ilyen mély érzésű költővé” – vélekedik a színész.
Jókaival élt egy albérletben
Petőfit a történtek mégsem akadályozták abban, hogy később költő legyen. Olyanokkal kötött barátságot, mint Arany János, akit csak úgy hívott, Jankó, és akivel sokat élcelődtek egymással. Kevésbé ismert Jókai Mórral való viszonya, akihez eleinte barátság fűzte, végül azonban elhidegültek egymástól. „Amikor Petőfi feleségül vette Szendrey Júliát, és felköltöztek Pestre, a pápai diáktárssal, Jókai Mórral bútoroztak össze egy albérletben, a Dohány utcában. Termékeny időszak volt ez számukra, és jól tudjuk azt is, mindketten nagy szerepet vállaltak a forradalomban. Később valamiért megromlott köztük a viszony, és Jókai elköltözött – meséli Szilárd, aki hozzáteszi: Petőfi makacs, néha már-már összeférhetetlen jellemét egy idő után a közössége is nehezen tolerálta. Mindezek mellett roppant ambiciózus volt, és hatalmas hőfokon égett. A költő a szívügyekben is lobbanékonyan viselkedett. Se szeri, se száma a történeteknek, hány lányba lett szerelmes. Csak pár név: Hittlig Amália, Nagy Zsuzsika, Csáfordi Tóth Róza. Érzései azonban sokszor viszonzatlanok maradtak. – Kapcsolata későbbi feleségével, Szendrey Júliával is be nem teljesült szerelem volt eleinte, hiszen a lányt az apja tiltotta Petőfitől – mutat rá a színész. – Akárcsak a gödöllői, nemesi származású Mednyánszky Berta esetében. Ezek a magas rangú apák Petőfit költőpojácának tartották, akinek nem sikerült megélnie a költészetből, ezért mindig kölcsönkért. Márpedig egy szülőnek fontos, hogy a lánya választottja megfelelő egzisztenciát biztosítson – mondja a színész. – Egy biztos: a költészetében fellelhető magasságokat és mélységeket a való életben is megélte.”
Kiemelt kép: Getty Images
