Kocsis Judit: „Józsa Imre csodálatos művész volt, de férjnek vaskalapos”
A gimnáziumban Judit beleszeretett egy fiúba, aki megismertetett vele egy olyan csoportot, amely színdarabokat adott elő, esteket szervezett. „A fiút Rátóti Zoltánnak hívják, miatta lettem színésznő. A családom azt szerette volna, hogy orvos legyek, de akkor már késő volt” – meséli a színésznő, aki hét év szerelem után, a színművészetis tanulmányai alatt mondott búcsút Rátótinak.
A diploma után a József Attila Színházban helyezkedett el, a teátrumnak köszönheti férjét, Józsa Imre színművészt is. Munkakapcsolatból lett szerelem, 1985-ben házasodtak össze. 16 év alatt azonban elmúlt a szerelem, maradt a barátság és a válás, reménykedve abban, hogy ezután mindketten új életet kezdhetnek valaki más oldalán. „Imre csodálatos, sokoldalú művész volt, szárnyalt, ámbár mint férj, eléggé vaskalapos volt, mindig tudni akarta, hol vagyok, mikor érek haza. De ez nem zavart, én így szerettem bele, és csodálatos időt töltöttünk együtt. Ő szeretett volna gyereket, én azonban nem, aztán amikor látszott, válás lesz a házasságunk vége, már én erőltettem a babát, talán menteni akartam a menthetőt, de éreztem, ő nem ezt akarja” – sóhajt Judit, aki ugyan elvált Józsától, de barátok maradtak, és rettenetesen megviselte egykori férje halála.
Németh Kristóf és Csonka András – Kazal Nyugatról hozta a bakelitlemezeket nekik
Kevesen tudják, de mindkét színésznek a legendás nevettető, a néhai Kazal László a keresztapja, ám erre csak felnőttkorukban, egy baráti beszélgetés során döbbentek rá. „Apám, Csonka Endre a Vidám Színpad művésze volt, jó barátja Kazalnak és a feleségének, Balogh Erzsi színésznőnek, akit legtöbben a Szabó családból ismerhetnek, 1959-től 2007-ig ő hangján szólalt meg Irén. Apám kérte meg Lacit, hogy legyen a keresztapám. Mennyi Nyugatról hozott bakelitlemezt kaptam tőlük!” – mondta Csonka András, aki persze rendszeresen látogatta Kazalékat, mégsem találkozott a szomszéd fiúval, a kis Kristóffal.
„Egy ikerházban laktunk Kazalékkal, a szüleim jóbarátaik voltak, összejártunk, én is rengetegszer átszaladtam hozzájuk – meséli Kristóf. – Nem volt gyerekük, nagyon szerettek, annyira, hogy Kazal rám hagyta tévéfelvételei, előadásai, írásai jogait, így lettem én az ő szellemi örököse, ő pedig a tiszteletbeli, fogadott keresztapám. Már gyerekként is így hívtam, keresztapu. Hát így vagyunk mi Bandival kereszttestvérek.”
Bessenyei Emma: „Ferkó csak a közönséghez volt hű”
A sorozat Lujza nénije édesapja révén Bessenyei Ferenc unokatestvére. „Ferkó, így hívtuk a családban. Emlékszem az utolsó találkozásunkra a tanyáján, szép nap volt, beszélgettünk, sztoriztunk, ettünk, ittunk jókedvűen, ez az egyik legszebb emlékem róla” – sóhajt Emma.
„Mivel 27 év van köztünk, csak felnőttként volt kapcsolatunk, főleg családi összejöveteleken találkoztunk. Jókedvű, joviális ember volt. Szenvedéllyel élt, mulatni, énekelni, beszélgetni is szeretett. Hódmezővásárhelyiek vagyunk, magunk között mindig szögediesen, ő-vel beszéltünk. Hogy tudott figyelni, százszázalékosan koncentrált, de csak addig, amíg valami új inger nem érte, onnantól már azzal volt elfoglalva. Annyi minden érdekelte, hogy egyvalakire mindig kevés ideje maradt – mondja Emma. Bessenyei Ferenc négyszer nősült, csak a negyedik felesége mellett tartott ki haláláig. – Feri bátyám mindig azt mondta, csak a közönségéhez volt hű, de ahhoz utolsó leheletéig.”
Kiemelt kép: RTL/fotocentral.hu
