Imádja az állatokat Peller Károly, akikkel fővároshoz közeli házában él. A kutyája hűségesen várja vissza, a cicái azonban napközben, különösen jó idő esetén elcsavarognak, de estére mindig hazatérnek a családi fészekbe.
Bóni még kopogtat is
Minden háziállata valamilyen operettből kapta a nevét. Így kutyusa, Bóni a Csárdáskirálynőt, a két cicája, Liza és Riquette pedig a Marica grófnőt és a Viktóriát idézi. „A kedvencek nálam teljes jogú családtagok, jöhetnek-mehetnek bent is és a kertben is. A házban csak három helyiség van zárva előttük, egyébként szabadon járkálhatnak bárhol. Igaz, nem is lehetne máshogy. Bóni eleve nem szereti a csukott ajtókat. Sokszor a mosdóba se tudok úgy elmenni, hogy ne kopogtasson be, sürgetve, mikor jövök már ki – meséli nevetve a színész. – Sokan furcsállják, de nálam a konyhasziget a cicáké. Bevallom, főzésre nem nagyon használom, a cicák számára viszont kiváló étkezőhely lett. Ez azért alakult így, mert Bóni és Liza egyszerre voltak kölykök, és bár a kutyus kicsiként sokáig nem vagy alig evett, de aztán rákapott a finomságokra, olyannyira, hogy még a macskakaját is elette. Így Lizáék étele számára olyan helyet kellett keresni, amit Bóni nem ér el. A konyhasziget pedig erre a célra éppen kiválónak mutatkozott. Ugyanígy, a közös gyerekkorukból gyökerezik, hogy az emeleti vendégszobából játékszoba lett – a macskáknak. Liza ugyanis csak addig tudott játszani a kedvenc kis gombócával, amíg Bóni el nem vette tőle. Így aztán a vendégszoba ajtajára vágtam egy macskaajtót, amin csak a cicák mennek be. Szerintem a kutya is beférne, de elfogadta a szabályokat, nem jár be. Igaz, ő eleve nem szeret átmászni semmin, emlékszem, kölyökként még a szék alatt sem mert átmenni.”
Közös a fekhely
Sok családban kardinális kérdés: bejöhet-e az állat a hálószobába, és ha igen, alhat-e egy ágyban a gazdájával. „Be kell vallanom, bejöhetnek hozzám, és az ágyamba is belefekhetnek – árulja el a színész. – Bóni csak azért nem alszik itt, mert már öreg, és nem tud felugrani az ágyra. Így neki lett egy külön fekhelye a hálóban, ami számára azért is jó megoldás, mert eleve szeret éjszakánként többször pozíciót változtatni. A cicák egyébként amíg nem váltanak téli üzemmódra, szinte bárhol álomra hajtják a fejüket. Napközben is állandóan változik a törzshelyük. Liza királynőnek kéthetes váltásban vannak kedvenc helyei: fél hónapig az ágyban lebzsel, aztán fél hónapra birtokba veszi a kanapét, ha azt is megunja, átköltözik a fürdőszobaszőnyegre vagy az irodai székbe, de az sem kizárt, hogy tanyát üt az étkező asztal közepén. Bónit egyszerűbb meglelni a házban, mert ő mindig ott van, ahol én.”
Fischl Mónika talált rá
Riquette-et Karesz kolléganője és egyben jó barátnője, a kiváló primadonna, Fischl Mónika találta az útszélen. „Emlékszem, amikor először megláttam, úgy nézett ki, mint egy csirkecsontokkal teli szatyor, annyira sovány volt – meséli a színész. – Aztán nálam persze hamar erőre kapott. De érdekes módon azt látom rajta, hogy hiába van itt biztonságban már hét éve, kint, a szabadban még mindig nagyon izgatottá válik. Csak a négy fal között nyugszik meg igazán, igaz, akkor annyira, hogy nagyon bújóssá válik.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
