Pár hete történt, hogy az ismert influenszer férje, Meggyes Dávid kilépett az életéből. Ahelyett, hogy Gréta elhagyta volna magát, a saját és a fia érdekében eldöntötte, talpra áll. Mint mindig, most is édesanyja a legnagyobb támasza.
„A család mellettem áll”
A nehézségek jönnek-mennek az életében, de a családjára bármikor számíthat. És persze saját erejére is, ami már nemegyszer átsegítette őt a nehézségeken. Hogy mennyire példaértékű, ahogyan most helytáll, arról a napi több száz biztató, elismerő üzenet is tanúskodik, amelyeket nőtársaitól kap. „Elsősorban magamnak szeretném bizonyítani, hogy bármit túlélek. Erős vagyok, erősebb, mint valaha. Nem kell másnak felkaparnia a földről, azt megteszem magam, de ezerszer könnyebb úgy, hogy anyukám, apukám, az öcsém és minden szerettem, barátom mellettem áll – kezdi Gréta. – Hogy egyedül maradtam, azt igyekszem a javamra fordítani. Különben is, tele vagyok energiával, tettvággyal, amit jelenleg magamra, az otthonomra, a munkáimra fordítok. Ez a hozzáállás egyébként anyukámtól jön! Világéletemben azt láttam, hogy ha törik, ha szakad, megy előre, gürcöl a melóban, közben nevel engem és az öcsémet, ráadásul sokszor teljesen egyedül, hiszen apukám külföldön dolgozott és dolgozik a mai napig. Emlékszem, sokszor éjszakánként csörömpölésre ébredtem, mert anyunak akkor volt ideje megfőzni a másnapi ebédet. És annak ellenére, hogy kevés ideje volt magára, a megjelenése mindig tökéletes volt.”
„Anya, ne bőgj, mert én is rákezdek!”
„A lányom még nálam is jobban megállja a helyét! – veszi át a szót Betti. – Csak kapkodom a fejem, mennyire ügyesen építi most fel újra az életét. Kérdezgetem is, biztos az én gyerekem?! Emlékszem, két hétre rá, hogy egyedül maradt, ültünk lent, a gardróbszobában, Gréta épp sminkelte magát – először a megrázkódtatás óta –, én a háta mögül néztem őt a tükörben. És annyira szép volt, annyira tiszta – szinte sugárzott belőle az erő. Akkor és ott megnyugodtam: a lányom rendben lesz” – érzékenyül el az édesanya. „Anya ne bőgj, mert én is rákezdek! – szól rá nevetve a lánya. – Rendkívül érzelmesek vagyunk, mindenen sírunk, még örömünkben is. Emellett a legtöbb gondot humorral oldjuk fel. És nemcsak mi ketten, hanem apukám is. Mondjuk, ő most nincs vicces kedvében, amit nem is csodálok – külföldön, a kamionfülkében hallgatta végig, mi zajlik itthon. De naponta hív, reggelente egy órát beszélünk, az öcsém is gyakran lóg nálam. Őszintén mondom, csodálatos érzés, hogy mennyire összetartó, gondoskodó család a miénk!”
„Az a lényeg, mi itt vagyunk egymásnak”
Anya és lánya az utóbbi hetekben több időt tölt együtt. „Anyu segített kicsinosítani a házat. Lecseréltem majd’ az összes bútort, az újakat együtt cipeltük haza, és szereltük össze. Mi, csajok mindent megoldunk!” Betti szerint mindez családi örökség. „A családunk női tagja generációról generációra adják át egymásnak a tudást. Többek közt azt, hogyan álljuk meg a helyünk anyaként és dolgozó nőként, olykor függetlenként. De például azt is a felmenőinktől hozzuk, hogy kell egy csirkét levágni, majd gyöngyöző húslevest főzni belőle, hogy kell befőzni, fermentálni. Mindezt Gréta is tudja, mi több, ő még a kerítést is megszereli. Előfordul olykor, hogy nincs szükség férfira a boldoguláshoz.”
„Most a fiam, Filip a férfi a háznál, és meg kell zabálni – veszi vissza a szót a híresség. – Pár napja az édesapjánál volt, és felhívott, hogy aggódik, mert vihar van, és ilyenkor a két kutyánk megőrül, és különben is egyedül vagyok, majd megkért, hogy jól zárjam be az ajtót – mosolyog. – Olyan, mint egy kis férfi, aki vigyázni akar az anyukájára. Történjen bármi az életben, mi itt vagyunk egymásnak, és ez a lényeg.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs
