Mindössze fél év alatt elképesztő fordulatot vett Barabás Csenge élete: rátalált a szerelem, megházasodott, miközben már úton volt a kislánya is. Immáron 12 hete, hogy a karjában tarthatja a kis Yanát, aki nyugalmat és boldogságot hozott el számára. De nem csak Csenge élete változott meg: édesanyjából nagymama, kishúgából pedig nagynéni lett. Mindenki új szerepet kapott a családban, a Best fotózásán pedig boldogan meséltek minderről.

Ahogyan Csenge ösztönösen igazít egyet Yana ruhácskáján, ahogyan Fésűs Nelly­ magához öleli az unokáját, vagy ahogyan Elza szinte le sem tudja venni a szemét a babáról, pontosan mutatja, mekkora változást hozott ez az apró kislány a család életébe. Csenge, Nelly és Elza mindig is erős női szövetséget alkottak, a trió pedig mára kvártetté bővült.

A nyugalom varázsa

Néhány hónappal ezelőtt Horváth Csenge még gömbölyödő pocakkal mesélt nekünk arról, hogyan készül az anyaságra. Most pedig már Barabás Csengeként ott szuszog a karjában a kis Yana. A fiatal anyuka azt mondja, korábban sokszor hallotta, hogy egy gyerek születésével az ember a szeretetnek egy egészen új formáját ismeri meg – most már pontosan érti, miről is beszéltek. „Mindig mondták, hogy nem is tudod, mi az a szeretet, amíg nem lesz gyereked. És ez tényleg így van. Most érzem igazán, milyen az, amikor tiszta szívből szeretsz valakit, és azt érzed, hogy bármit megtennél, akár meg is halnál érte – kezdi Csenge, aki minden percét imádja az anyaságnak, noha korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy akár csak egy órát is megüljön egy helyben. – Nekem mindig mennem kellett, pörögtem-forogtam. Most meg van, hogy három órán át mozdulatlanul ülök, és Yana a mellkasomon alszik. Teljesen lenyugtatott.” Kislánya ráadásul Csenge szerint igazán jó baba. „Hihetetlenül kedves, aki mindenkire mosolyog. A napokban kezdett el nevetni úgy igazán, és ettől teljesen elolvadunk. Persze van sírás is, de hát ő egy kisbaba, aki máshogy nem tudja elmondani, ha például fáj a hasa.”

A legjobb dolog: Ottó

Csenge mögött erős családi hátország áll, de a legfontosabb támasza a férje, Barabás Ottó, aki, mint kiderült számunkra, nem egy átlagos apuka. „Mindent megcsinál. Pelenkáz, etet, büfiztet, sétál vele, dudorászik és mesél neki. Ottó száz százalékban kiveszi a részét, sőt még főz is, hogy én tudjak a babával foglalkozni – áradozik párjáról az édesanya, akinek Ottóval való kapcsolata villámtempóban mélyült el, mégsem érzi úgy, hogy bármit elsiettek volna. – Vannak, akik tíz éve együtt élnek, és még akkor sem érzik, hogy készen állnak a házasságra. Én körülbelül a második-harmadik randink után azt mondtam a barátnőimnek: ha egyszer szülök, én ennek a férfinak akarok. Egyszerűen levett a lábamról, ahogyan bánik a családjával és a keresztgyerekeivel. Nekem a legjobb dolog, ami az életemben történt, az Ottó, és a legjobb dolog, ami kettőnkkel történt, az a kislányunk. Úgy érzem, mára nagyon elmélyült a kapcsolatunk, és összefonódott a lelkünk, mindenünk.” A házaspárt sokan figyelmeztették már a kettesben töltött idő fontosságára, ők viszont egyelőre hármasban érzik magukat a legjobban. Nemrég egy esküvőről is hazasiettek. „Én nem mertem mondani, hogy menjünk haza, mert szerintem köztünk Yanával még van egy olyan köldökzsinór, amit nem vágtak el, és azt hittem, csak a hormonjaim beszélnek belőlem. De másfél óra után összenéztünk, és Ottó­ mondta ki, hogy annyira hiányzik neki a kislányunk, hogy menjünk haza. Olyan boldog voltam! Egyszerűen szeretjük, ha velünk van.”

Legszebb és legnehezebb nap

A felhőtlen boldogsághoz vezető út azonban tartogatott egy komoly megpróbáltatást: Csenge természetes szülésre készült, de végül sürgősségi császármetszésre került sor. „Valahogy belénk van kódolva, hogy nőként természetes úton ’kell’ szülni. Én is ezt szerettem volna, nem akartam érzéstelenítést sem. Arra gondoltam, előttem több millió nő megcsinálta, én miért ne tudnám? Aztán közbeszóltak az események. Egyszerre volt életem legszebb és legnehezebb napja – vallja be őszintén az édesanya, aki fontosnak tartja kimondani, hogy a császármetszés egyáltalán nem a „könnyebb út”, mint ahogy azt sokan gondolják. – Rétegeket vágnak át hasadon, alig tudsz felülni, de rövid időn belül fel kell állnod, és menned kell, hogy gondoskodj és tápláld a gyermekedet. Mindezt úgy, hogy saját magadat is alig tudod ellátni. Egyáltalán nem könnyű.” Szerencsére Csenge fiatal kora miatt gyorsan regenerálódott, bár bizonyos mozdulatok még ma is kellemetlenek neki.

A külcsín csak másodlagos

Noha Csenge fotómodellként mindig nagyon odafigyelt az alakjára, távol áll tőle, hogy azok táborát erősítse, akik pár héttel a szülés után már kockahasat villantanak. „Nőből vagyok, hiú vagyok, ráadásul a munkám kapcsán nekem eddig az átlagnál is fontosabb volt, milyen formában vagyok. De egyáltalán nem gondolom, hogy szülés után azonnal vissza kell rázódni. Amíg anyatejes a baba, fontosabb számomra, hogy megfelelően tudjam őt táplálni, mint hogy hogy nézek ki. Majd eljön az én időm is, amikor összeszedem magam, de ez az időszak most nem erről szól.” De nem csak az alakja miatt nem siet vissza a régi életébe. „Nem szeretném, hogy Yana bölcsődés legyen. Ki akarom használni azt a három évet, amíg ilyen kicsi. Szerencsére a férjem abszolút támogat ebben, és mindent megteremt ahhoz, hogy én most száz százalékban megélhessem az anyaságot” – mondja Csenge, aki szerint egy gyereket nem lehet túl sokat ölelni vagy túlszeretni, és azt szeretné, ha Yana mindig tudná, ha baj van, mindig számíthat rá. A házaspár kis testvért egyelőre nem tervez, úgy vannak vele, hogy annyira fiatalok még, hogy akár tíz év múlva is időben lesznek a családbővítéshez.

Ott van, ha kérik

Miközben a friss szülőknek Yana a prioritás, Fésűs Nelly­nek továbbra is a lánya, a lányai. Nem szeretne az újdonsült család életébe beleszólni, és noha le sem tagadhatná, hogy odavan Yanáért, csak akkor terem ott mellette, ha kérik, és csak akkor ad tanácsot, ha kérik. „Ők hárman, Csenge, Ottó és Yana egy család, nekik egymásra van szükségük. Nem szeretnék az lenni, akire azt mondják: ’Na már megint itt a mama!’ Egy nagymamának nem az a dolga, hogy kivegye az anyuka kezéből a gyereket. Ők kilenc hónapig össze voltak kötve, most kint kell megszokniuk egymást. Én inkább Csengével foglalkozom. Főzők, teregetek, porszívózom, megetetem, mert ő sokszor azt is elfelejti, hogy neki is ennie kell – kezdi a színésznő, aki egyébként a nagymama szóval még barátkozik. – Nekem az a fogalom, hogy nagymama, valahogy nincs meg. Számomra az van meg, hogy a gyerekemnek van egy gyereke, akit imádok. De én a kórházban is elsősorban Csengéért aggódtam, hiszen láttam, hogy a baba egészséges és gyönyörű, és akartam látni, hogy a gyerekem is jól van.” Nellyt a férje, Vajtó Lajos „nagypapa”-szerepéről is kérdeztük. „Ő sem igazán érzi magát annak. De hogyan is érezhetné magát annak egy olyan férfi, aki ránézésre szinte még eladósorban van? – nevet fel Nelly.­ – Otthon viccesen szoktam neki mondani, hogy ’tatika’, de hát lássuk be, nem egy tipikus nagypapakarakter. Lajos nagyon szereti Yanát, de azért a klasszikus nagypapaszerepet Csenge édesapja, Horváth László tölti be, aki szintén teljesen odavan érte. Jó látni, hogy mindketten mennyire szeretik és mennyire fontos nekik a kicsi.”

Erősebb a kapocs

Csenge húga, a 12 éves Elza igazán szeretetteljes nagynéni, noha Yana érkezése először felkavarta a tini lelkét. „Az első gondolatom az volt, hogy úristen, most akkor mi lesz? Engem mindenki el fog felejteni? De hamar rájöttem, hogy ez csak egy ilyen hirtelen jött pánik volt” – vallja be Elza, akit unokahúga születése végül nemhogy távolabb, még közelebb hozott a testvéréhez, hiszen a házaspár, miután két hétig Romániában van Ottó családjánál, utána két hetet itthon tölt, és ilyenkor náluk vannak. „Sokkal többet tudok Csengével lenni, mint előtte. Nem mondom, hogy más lett a kapcsolatunk, mert mi mindig is szerettük egymást, de az együtt töltött idő most sokkal több, és így még erősebb minden. Azzal pedig nem tudok betelni, hogy Yana megérkezett, itt van köztünk, és én nagynéni vagyok. Egyszerűen imádom mindkettőjüket. Csenge nagyon jó anyuka, de nem is lehetne rossz, hiszen a testvérem, és amikor kisebb voltam, rám is rengeteget vigyázott. Yana pedig nagyon nyugodt, kedves, aranyos, cuki baba.”