Fenyő Miklós igazán jókedvűen veszi fel a telefont, ami érthető: éppen körbeveszik az unokái, a Hungáriával nemrég óriási sikereket arattak, és megjelent az első könyve, a Mélyvíz, csak megúszóknak. „Számomra csak most kezdődött el a nyár – az elmúlt hónapok melósak voltak –, és azt kell hogy mondjam, eddig ragyogóan telik!” – újságolja.
Balatonon unokákkal
Jelenleg nincsenek fellépései, a nagykoncertek után vágyott némi pihenésre. „Jelenleg semmi dolgom, és én ezt most nagyon élvezem. Már itt vagyunk a Balatonon a gyerekekkel, az unokákkal, itt vártak ránk. Feltöltődni jöttünk, noha a koncertek – vagy igazából az arra való több hónapos felkészülés – sem fizikailag, sem idegileg nem viselt meg olyan túlságosan. Persze sok energiát igényelt, de annyira jól sikerültek, jobban a vártnál, hogy rengeteget vissza is kaptam belőle.
Hiába vagyok már több évtizede a pályán, még mindig a lelkemig hatol az a szeretet, ami a közönség részéről árad felénk.
És elképesztő reakciókat, üzeneteket kapunk: hogy mi együtt egy legenda vagyunk, egy vízió, az életük értelme… Szóval ezt a két koncertet egyfajta hálaadásként éltük meg mi és a rajongók is. Persze a fejem máris tele van új ötletekkel, hogy idén még milyen koncerteket kellene létrehozni, meg ugye ott az év végi Fenyő Ünnep. De talán most egy kicsit előreszaladtam…” – mosolyodik el.

Bírja a pörgést
Tele van lendülettel, korát meghazudtolóan bírja a pörgést. Ráadásul fantasztikus formában van! A rajongók, akik élőben ott voltak a legutóbbi koncertjén, nem győzik hangsúlyozni, hogy akár évtizedeket is letagadhatna. „Csók mindenkinek, aki így gondolja! – mondja nevetve a zenész, majd megkérjük, árulja el a titkát: egészségesen táplálkozik, és rendszeresen mozog, odafigyel az életmódjára? – Én egy igazi sportember vagyok! Akár órákon át is képes vagyok a televízió előtt ülni, és futballt vagy egyéb sportmérkőzéseket nézni – tréfálkozik. –
Engem a rock n’ roll tart fiatalon. Egyébként most jól is érzem magam a bőrömben, és a tükör nem hazudik.
Persze nem arról van szó, hogy amikor belenézek, elájulok magamtól – teszi hozzá nevetve. – Ez most inkább belülről fakad. Klassz időszak ez.”
Mint a házasok
„Ma is sokáig aludtam, ezt a luxust megengedem magamnak – folytatja Fenyő Miklós. – Különben is, maci típus vagyok, csak én nyáron sem jövök egyhamar elő a barlangomból. És ha úgy van kedvem, nem csinálok semmit, csak játszom az unokáimmal, a fiam lányával, a kétéves Laurával és a lányom fiával, a tizenegy éves Balázzsal. Esténként meg kiülök a teraszra, és megiszom egy-két fröccsöt. Esetleg írok. Már az életrajzi könyvem ötödik kötetét írom… Aztán ha az elsőnek nagy sikere lesz, akkor remélhetőleg kiadják a másodikat, és így tovább. Egyelőre jó reakciókat kapok rá!
A könyvben olyan történetek szerepelnek, amiket még soha nem mondtam el. Visszanyúlnak a születésemig, és roppant személyesek. Mint az köztudott, a magánéletembe eddig nem igazán engedtem betekintést, most viszont nagyon is megteszem.
Szeretném, ha megismernék azt a húsvér embert, aki én vagyok. A lányom, Dió, aki egyébként hatalmas kritikusom, a minap azt írta: ’Apu, az az objektív véleményem, hogy letehetetlen!’ Egyébként miközben készült, ő és a feleségem is olvasta.”

Mivel a párját, Erikát a feleségeként említi, kapok az alkalmon, és megkérdem, mikor nősült újra, – erre elneveti magát. „De csak azért, mert maga is a feleségemként hivatkozott rá még a beszélgetésünk elején!” – dobja vissza a labdát.
Szabadkozva megjegyzem, ezt csak azért mertem megtenni, mert a fotókon úgy látszik, mintha karikagyűrűt viselne. „Hivatalosan nem kötöttük össze az életünket, de úgy élünk, és olyan mély érzelmi elköteleződés van köztünk, mintha házasok lennénk. Tehát mondhatjuk, hogy a feleségem – mosolyodik el.
Végezetül azt még muszáj megkérdeznem tőle, mennyire érzelmes ember. – Teljes mértékben. Nemcsak a feleségemnek és a gyerekeimnek mutatom ki az érzelmeimet, hanem a vejemnek, a menyemnek és a barátaimnak is. A könnyek és én jóban vagyunk… De persze leginkább vidámnak szeretek lenni!”
Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu; Archív




