Idén lesz hatvan éve Rózsa György első képernyős szereplésének, de a legendás Kapcsoltammal is fontos évfordulót ünnepel: 45 évvel ezelőtt vezette először. A televíziózás életműdíjasa most könyvet ír élményeiről, és szeretne minél többet átadni az az unokájának is gazdag életútja tapasztalataiból.
Játszanak, bolondoznak
Amikor kerestük, akkor is épp Ádámmal múlatták az időt. Amióta közelebb költözött a lányáékhoz, gyakran van kettesben nagyapa és unokája. „Az elmúlt 4 évben a legsikeresebb ’műsorom’ Ádám. Sokat játszunk, bolondozunk, és tengernyit kell mesélnem neki. Anyukájától elfogadja, ha könyvből olvas neki, de nekem csak fejből szabad, vagy ahogy annak idején a lányunk, Csilla mondta, ’szájból’. Csilla a legnagyobb ajándék volt nekem a születésekor. És azóta is. És azután egy másik, napjaimat bearanyozó ajándékot kaptam tőle is: a csoda szép kis unokámat. Most közelebb költöztem hozzájuk, így több az öröm is, hiszen amikor a lányom bemegy az általa vezetett mozgásstúdiójába egy rúdtánc-, légkarika vagy strechingedzésre, rám bízza a kisfiát, akivel hatalmas barátságban vagyunk.”
Világutazó nyugdíjas
A boldog nagypapa azt mondja, manapság több ideje jut a barátaira is. „Két-három naponta együtt ebédelünk, minden évben elmegyünk egy autós külföldi kirándulásra. Voltunk már Skóciában titokzatos kastélyokban borzongatni, whiskypárlókban kóstolgatni, Elzászban történelemtől érintetlen városkákban bolyongani és jóféle francia borokat ízlelgetni. Spanyolországban Barcelona, Toledo és Madrid múzeumait, templomait csodálni, Bajorországban és Ausztriában kastélyok kincseit bámulni, csehországi vidám ’sörkörképet’ élvezni, Itália műkincseit bámulni, Provence festői tájain csavarogni, a Riviérán osztrigát enni és a tenger kékségén ámulni. Tavasszal Erdélybe készülünk, hiszen jómagam egy ottani nevezetes família, az Inczédyek leszármazottja vagyok anyai ágon. Szóval ennyivel tartozom a családunk dicső múltjának” – meséli.
Kisebb lakásba ment
Még karácsonykor költözött kisebb lakásba, és ezzel egy régi álmát váltotta valóra: immár a Duna-parton élhet, közel a szeretteihez. A lakásra Csilla segítségével talált rá, és bár nem tagadja, eleinte nehezére esett hátrahagyni a megszokottat, mára tökéletesen boldog az új otthonában. Nemrégiben pedig könyvírásba kezdett. „1957-ben nagyapa vett egy tévékészüléket. A mi nagy, négyemeletes házunkban nálunk volt először tévé, este jöttek a szomszédok székkel, hokedlivel, sámlival, ahogy a mesében. Nagyapa bekapcsolta a csodadobozt − a hazai televíziózás hőskora volt ez −, és nagyjából el is dőlt a sorsom. Én bárhogyan is, de bekerülök ebbe a varázsdobozba! Erről a gyötrelmes és gyönyörű útról, amelyet egy tízéves kisfiú bejárt a Szabadság tér kapujáig, mesélek majd a következő könyvemben, amelynek várható címe: TÉVÉ…TÉVÉ – Egy álom bűvöletében. És a csoda, a varázsdoboz még ma is elbővöl” – árulja el búcsúzóul.
Kiemelt kép és fotó: Archív
