Tóth Vera több mint húsz éve éli az életét a reflektorfényben: ebből tizenhármat extrém túlsúllyal élt le. Emiatt úgy érezte, állandó célkeresztben van. Hangja, tehetsége helyett folyton azzal foglalkozott a sajtó: mikor fogy le, hogy diétázik, mennyi kilót adott le vagy épp szedett fel. Aztán úgy döntött, hogy egészsége miatt változtat. Sosem tagadta, hogy műtét segítségével szabadult meg a kilóktól, de ez önmagában nem lett volna elég. Életmódot váltott, odafigyel, hogy mit és mennyit eszik. Búcsút intett mindennek, ami az egészségét veszélyeztette.
Az énekesnő szemmel láthatóan hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Karcsúsága mellett nem lehet elmenni. És ami még ennél is fontosabb, hogy ő maga is jól érzi magát a bőrében. Magabiztossága oda vezette, hogy a Csináljuk a fesztivált! döntőjében – saját elképzelései szerint – extrém külsővel állt színpadra.
Aztán elszabadult a pokol. Annyi negatív kommentet kapott, hogy le is kellett tiltania azok egy részét. Tóth Verának egyszerűen elege lett. De nem hagyta annyiban a dolgot. „Eléggé érintett vagyok, úgy érzem, hogy eljött az ideje annak, hogy rendbe tegyük a dolgokat, mert nem állapot, ahogy viselkednek az emberek és az sem, hogy milyen üzeneteket kapok” – szögezte le Vera, aki nem tagadta, nagyon megdöbbentette, ahogy még a rajongói is a megváltozott külsejére reagáltak. Úgy érezte, szokásostól eltérő külseje gyűlöletcunamit váltott ki az emberekből.
A régi Verát akarják
Így hát felkérte Almási Kitti klinikai szakpszichológust, hogy élő Instagram-videóban elemezzék ki azt a kérdést, hogy egy ember pozitív irányú külső-belső változása miért vált ki másokból indulatot, ellenszenvet és negatív véleményt.
Arra a kérdésre, mi az oka, hogy az emberek szeretnek mások külsejével foglalkozni, a következő megnyugtató választ adta a pszichológus: ha az ember külseje megváltozik, sokan rögtön azt feltételezik, hogy a belső tulajdonságai is átalakulnak. „Valójában a külsőnk az a felület, ami akkor is kapcsolódik másokhoz, ha nem szólalunk meg. Az első benyomás, hogy mi az az érzés, amit kivált belőlünk, alapvetően a megjelenés, de jóval inkább az általa hordozott üzenet, és ebben nem elhanyagolható az öltözék, a smink, a haj, a testtartás, a mozgás, de különösen a változás. És a fő kérdés erre vonatkozik: ha nagyon eltér valaki a szokásostól, amiben megszoktuk, amihez bizonyos érzelmeket társítottunk, annak ritkán szoktunk örülni. Az emberekben van egy ilyen érzés. Ahhoz hasonlítható, mint amikor a kisgyerekek először látják meg az édesapjukat, aki épp levágta a szakállát. Szinte mindegyik sír, rosszul veszik. Szóval nem szoktunk örülni a túl nagy változásoknak. Apróknak igen. És a hozzászólások nem feltétlenül az irigységről szólnak, inkább biztonságkeresésről, kiszámíthatóságról. Hogy tudjuk, a Vera milyen, maradjon is olyan! És a külső változáshoz társítanak belső változást is. Hiszen, ha valakinek megváltozik a megjelenése, pont abból fakad, hogy megváltozott benne valami. A reakció ennek is szól. Magam is elmondtam neked, élőben én is jóval szebbnek látlak, mint konkrétan azon a felvételen. Az extrém dolog nem biztos, hogy a legjobb dolgot hozza ki” – adott tudományos magyarázatot Almási Kitti.
„Nem téged utálnak, hanem az érzést, amit keltesz bennük”
A közel egyórás beszélgetés során a szakember érintette az irigység témakörét is. „Az irigység azt jelenti, neked van valami, ami nekem nincs. Valamit szeretnék, ami neked megvan. És amikor meglátom, hogy neked sikerült, de én még mindig 140 kg vagyok – és nem is tudom elhinni magamról, hogy ez nekem sikerülhet –, akkor téged nem foglak szeretni, mert olyan szintkülönbséget mutatsz nekem, amit én nem tudok megugrani. De ilyenkor nem azért utállak, mert elérted, hanem azért, amilyen érzést keltettél bennem. Ha el tudom hinni magamról, erőt meríteni belőled, imádni foglak. De ha nem tudom elhinni, hogy sikerülhet, elfogy az eszköztáram, akkor téged húzlak le” – tette hozzá a szakember, aki azt leszögezte, nem szabad, hogy normalizáljuk egymás bántását.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
