A Mielőtt elrepül című Florian Zeller-darab felolvasószínházi változatát január 11-én mutatták be a Víg Szalonban Bölkény Balázs rendezésében, amelyben együtt játszik Halász Judit és Bálint András. Ez azért is nagy szó, mert a színészpáros hatvan éve, 1964-ben játszott először együtt: a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyik vizsgaelőadásában. Azóta színpadon nem találkoztak, csak a kamerák előtt, és ott is nagyon régen…
Első közös filmjük a Szabó István rendezte, 1970-ben bemutatott Szerelmesfilm volt, amelyre pár éve a Bestben a két művész így emlékezett vissza. „A legendás szerelmünkön túl szól a háborúról, arról, hogy a zsidókat elhurcolták, a Dunába lőtték, de szól forradalomról, emigrációról is, akkoriban azt mondtuk, disszidálás. A mai fiatalok nem is tudják, milyen volt az, amikor a hetvenes években szinte nem járhattunk külföldre. Be voltunk zárva Magyarországra, vasfüggöny mögött éltünk. Egy barátnőmmel mentünk egyszer nyugatra, akkor már főiskolás voltam, felültünk a vonatra, ő pedig folyton kérdezgette: hol a vasfüggöny, ez még Magyarország, ez a senki földje? Nagyon izgatott volt. Én kicsit nyugodtabban vettem az utazást, mert nekem nem az első, hanem már a második volt” – mesélte Halász Judit.
Egymásnak születtek
A színésznő a filmben Katát játszotta, aki 1956-ban disszidált Franciaországba. „Ott is forgattunk egy hetet − emlékezett vissza Bálint András, − a történet szerint látogatóba mentem Katához, ajándékba vittem neki egy Radnóti-kötetet. A filmben elhangzik a költő Ikrek hava − Napló a gyerekkorról című egyetlen prózakötetének egy sora: ’Nagy dolog a gyerekkor…’ Így igaz, a mi szerelmünk gyerekkorban kezdődött, de miután Kata elment, vége szakadt. Pedig ez a két gyerek egymásnak született, összetartoztunk, mégis elváltak az útjaink. Elváltak, mert ott volt a vasfüggöny, nem lehetett azon átlépni. Ketté volt osztva Európa, nem volt átjárás nyugat és kelet között. Jutka nyugatra ment, én keleten maradtam. Egy látogatás nem oldott meg semmit, nem tudtuk ott folytatni, ahol abbahagytuk. Az ember vagy itt élt, vagy ott.”
Lekéste a repülőt
Pedig milyen szép pár volt! – ezt az elmúlt 55 évben gyakran hallotta a két művész, amin Halász Judit és András azóta is csak mosolyog. „Hogy vidámabb dolgokról is meséljünk – így a színésznő –, miután a filmben van egy nagyon hosszú rész, amikor csak fekszünk egymás mellett és beszélgetünk fürdőruhában, hogy úgy nézzen ki, nincs rajtunk semmi, azt szoktam mondani, ez nekünk olyan volt, mintha egy gyárban dolgoznánk. Kisminkeltük magunkat, reggel nyolckor befeküdünk az ágyba, és este hatkor kijöttünk onnan… Sokan irigyeltek minket a franciaországi forgatás miatt, pedig csak összesen egy hétről volt szó, és nem volt se sminkesünk, se öltöztetőnk, mindent magunk csináltunk. Cipeltük a táskánkat, a mellékhelységben sminkeltünk. De így volt jó, ez most nem panasz. Nekem közben egy napra haza kellet jönnöm, mert este játszottam a Vígszínházban, de ez sem ment bonyodalmak nélkül. Jó korán kimentem a repülőtérre, Pista is kikísért, azon gondolkodtam, rengeteg időm van az indulásig, mi a csudát csináljak. Amikor végre beszállhattam volna a gépbe, addigra az felszállt. Lekéstem. Zokogtam, de vigasztaltak, sok gép megy Franciaországból Magyarországra. Igazuk volt, odaértem.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
