A Házasság első látásra háttérműsorának háziasszonya, Orosz Barbara és a tudományos párkereső reality egyik szakértője, Gaál Viktor a legmerészebb kérdések alól sem tértek ki a Story Csillagok Díjátadó Gálán. Olykor hezitálva, meghökkenve vagy pimaszul összenevetve, de minden kérdésre válaszoltak a story.hu riporterének. Pedig lett volna lehetőségük átpasszolniuk egy-egy kérdést egymásnak. Csupán egyszer próbálkoztak…
Story: Mi az, amit korábban hittél a szerelemről, de ma már másképp gondolod?
Orosz Barbara: Hittem a szerelem első látásában, amiben most is hiszek, csak máshogy. Abban hiszek, hogy ha két ember megpillantja egymást, az egy annyira fontos másodperc, hogy ott azonnal eldől minden. Hogy dolgunk van, hogy az egy elképesztően erős kötelék, szerelem, önpusztító kapcsolat vagy barátság lesz.
Story: Lehet jövője egy felmelegített kapcsolatnak?
O. B.: Nincs, nincs! Esélytelen!
Gaál Viktor: Hát… Láttunk már rá példát. Párterápiás eset. Elváltak, és aztán akkor kezdték újra. Tehát némi szünet után újrakezdték a dolgot, és a mai napi együtt vannak.
Story: Barbi, mi a legnagyobb félelmed a házasságoddal kapcsolatban?
O. B.: Nincsenek félelmeim! Az én férjem egy olyan férfi, aki mellett nincsenek félelmeim. Ezért is vágtam bele. Ezért is tudtam már az első randi közepénél, hogy mi egymásnak vagyunk teremtve, és a mai napig nem csalódtam ebben az érzésemben.
Story: Milyen kapcsolatban vagy az exeiddel?
O. B.: Nagyon jóban! Képzeld el, egyetlen olyan exem volt, aki nagyon haragudott rám, mert fájdalmat okoztam neki. Szerintem éveken keresztül a halálomat kívánta, de aztán vele is kibékültünk. Bár soha nem én közeledem, nem én kezdeményezem a békülést, de szerintem az nagyon fontos, hogy ha két embernek köze volt egymáshoz, benne voltunk egymás szívében, lelkében, életében, akkor az meg kell, hogy maradjon valahogy. Azt nem tudom, hogy azok a nők, akik utánam jöttek, ezt mennyire szeretik, de engem ez nem zavar. És a férjemnek is azt mondtam, aki ennek pont az ellenkezője – megszakít minden kapcsolatot minden exével –, hogy szerintem hívd fel őket, legyen ez egy normális dolog.
Story: Volt, hogy belenéztetek a párotok telefonjába?
G. V.: Nem! Nekem mindig az a véleményem, hogy a telefonom az valahol az agyam meghosszabbítása. Konkrétan néha helyettem gondolkodik, tárol el információkat, nekem eszembe nem jutna belenézni a párom telefonjába.
O. B.: Az enyémbe már néztek bele, megtalálták benne azt, amit kerestek. Leginkább úgy, hogy odaadtam, hogy „szerintem szeretnél belenézni a telefonomba, nézz bele”, és nem volt boldog utána. Borzasztóan őszinte vagyok, és az életem minden területén azt vallom, hogy csak így szabad élni. De ez egy nagyon privát dolog. És hogy ha én közölni akarok valakivel valamit, azt közlöm. Így vagy úgy.
Story: Egy nőnek hányadik randin illik vagy érdemes odaadnia magát szexuálisan egy férfinak?
G. V.: Olyanokat kérdezel… (nevet)
O. B.: Nehogy ezt lepasszold!
Story: Van rá lehetőség. Az utolsó kérdés hozzád, Viktor, csak szólok!
G. V.: Akkor ezt passzolnám le!
O. B.: Te nem passzolsz le soha semmit. Ezer éve ismerjük egymást, és mindenre válaszolsz.
G. V.: Jó, akkor válaszolok. De ezekre nincs fekete vagy fehér válasz.
O. B.: Ez a jó válasz!
G. V.: Ha van egy nagyon durva mély kapcsolat, akkor van az, hogy azt mondod, hagyjuk a kliséket és a tiszteletköröket, hiszen pontosan tudjuk, hogy mi történik.
O. B.: Azért szeretem őt nagyon, mert kimondja a gondolataimat. Szerintem van úgy, hogy két ember úgy van egymással az első pillanattól, hogy tök mindegy, mikor történik meg. És vannak olyan emberek, akik csodálatosak, fantasztikusak, de soha a büdös életbe semmit nem tudnék elképzelni velük. Tök mindegy, milyen programot talál ki, mennyi rózsát hoz, mert érdektelen. De ha a kémia olyan, akkor én például nem hezitálok. De nyilvánvalóan imádom a ráfutást, imádom az udvarlást, a kreativitást, mindent.
Story: Mi lenne az első dolgod, ha a férjed testében ébrednél?
O. B.: Szeretkeznék saját magammal! (nevet)
G. V.: Uh, azért ez elég komoly! (nevet)
O. B.: Én nagyon megnézném az ő életét egy kicsit közelebbről. Olyan értelemben, hogy végtelenül tisztelem őt, és azt, amit ő tesz, amiről nyilván nem beszélhetek, de az aztán tyűha. Pont ezért szeretnék egy kicsit belelátni a mindennapjaiba. Ugyanakkor imádok a saját testemben lenni az összes hibámmal együtt, és senkivel nem cserélnék. Azt hiszem, ez a legjobb válaszom. Nagyon sok olyan ember van, aki mindig csak a másik életére vágyik ahelyett, hogy a sajátjából hozná ki a maximumot. Én viszont azt az életet élem, amire mindig vágytam, hiszen én dolgozom meg érte. Én állok fel a földről akkor is, ha valami nagy franc ér, és én vagyok boldog akkor, amikor meg együtt lehetek azzal az emberrel, akit szeretek.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
