Főleg tavasztól őszig van ez így, amikor a természet minden rezdülését testközelből, a virágai mellett ücsörögve szemlélheti. „Nálam lehet fűre lépni, főleg, mert mindig voltak kutyáim” – jegyzi meg viccesen a legendás tévés, miközben a kertjébe invitál minket, ahol egykori kollégái is szívesen időznek, például Kudlik Júlia, Bay Éva, Kertész Zsuzsa és Endrei Judit is, amikor Mohai Gábor nosztalgiatalálkozóra invitálja őket. Az álomotthon, amelyre mindig is vágyott, csak a véletlenen és egy elejtett poénos megjegyzésen múlt. „Egy barátnőmet, aki Solymáron lakott, mentem meglocsolni húsvétkor, amikor arra kért, menjünk át Vera barátnőjéhez is – meséli. – Benéztem a kertkapun, gyönyörű ősfák voltak benne. Miután beengedett minket, viccesen megkérdeztem tőle: ’Vera, nem cserélsz velem?’ Ő azt válaszolta, ’de igen, de csak veled cserélek.’ Nem vettem komolyan, aztán decemberben felhívott telefonon, és megkérdezte, mi lesz a cserével. Már másnap elindítottam a folyamatot. Akkoriban a Várban laktam, így ő költözött oda.” Azóta eltelt harminc év. Otthona minden négyzetméteréhez emlékek fűződnek, ezek töltik meg élettel az egyébként is szemet gyönyörködtető antik berendezéseket.
Kiemelt képek és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu
