Ugyan hetek teltek el az esküvőjük óta, az ifjú pár még mindig a hatása alatt van, mint ahogy az 55 fős násznép is. Mint Barbi fogalmaz, számára éppoly fontos volt, hogy elbűvölje élete párját, mint hogy felejthetetlen pillanatokat okozzon a szeretteinek.
„Le akartam őt nyűgözni”
A szertartást, majd az azt követő partit a dégi Festetics-kastély parkjában tartották, és már maga a környezet is mesébe illő volt. „Egyedül a ’hol’ nem volt meglepetés a párom, Flor számára, ugyanis hónapokkal ezelőtt együtt választottuk ki a helyszínt – meséli a TV2 sztárja. – De volt egy megállapodásunk, miszerint – a párizsi, hivatalos házasságkötésünket követően – szervez ő egy esküvőt Franciaországban, és szervezek én is egyet itthon. Ennek praktikus oka is volt, méghozzá, hogy a családjainknak és barátainknak ne kelljen ide-oda utazniuk. Illetve ezzel lehetőségünk nyílt arra is, hogy jobban megismerhessük egymás szeretteit, akikkel persze a jövőben igyekszünk majd minél több időt együtt tölteni – teszi hozzá mosolyogva. – Mindkét helyszínt közösen választottuk ki, de semmi egyéb részletbe nem avattuk be a másikat. És hát persze le akartam őt nyűgözni! Úgy érzem, ez sikerült is… A barátnőm segítségével bonyolítottam le az egészet, ráadásul mindenféle idegeskedés és stressz nélkül. A környezetem ezen le volt döbbenve. A párom is folyton csak azt kérdezgette: ’Kicsim, hogyhogy nem vagy feszült?’ Jogos kérdés, hisz’ perfekcionista vagyok, szinte mindenben a tökéletességre törekszem. Most mégsem aggódtam semmin. Leszámítva az időjárást. Arra még nekem sincs befolyásom…” – teszi hozzá nevetve.
Királynőként tündökölt
Mint meséli, az esküvő előtti nap hatalmas vihar dúlt. „A szél fákat csavart ki, és úgy tűnt, az eső sem áll el soha. Na, ezen azért idegeskedtem eleget. A férjem nyugtatott, miközben néztük az ablakból a pusztító zivatart… Úgyis szerencsénk lesz. Anyukám pedig azt mondogatta, hogy a nagypapád odafent elrendez mindent, hogy gyönyörű napsütésünk legyen. Makacs vagyok, nem akartam kompromisszumot vagy B tervet, de még egy sátrat sem. A szabad ég alatt szerettem volna egybekelni és ünnepelni – magyarázza. – Az esküvő reggelén már úgy voltam vele, hogy ha szakadó esőben kell hogy megesküdjünk, ám legyen. De az égiek kegyesek voltak hozzánk, mert végül elült a vihar, és kellemes, langyos időt hagyott maga után. Így a készülődés már önfeledt hangulatban telt. A szertartás miatt egy kicsit sem izgultam. Jobban belegondolva, miért is tettem volna?! Életem szerelméhez készültem férjhez menni. Elkészítettem a sminkem, a hajam, belebújtam az álomszép ruhámba, amit ez alkalommal is – éppúgy, mint a polgári esküvőn – Benes Anita tervezett nekem. Ez egy káprázatos darab volt, olyan, amiben királynőnek érezhettem magam. A selyemvirágokból álló fejdíszemet Vecsei Zsófi készítette.”
Megható pillanatok
Barbit az édesapja kísérte oltárhoz, úgy, ahogy azt megálmodta. „Van abban valami magasztos, ahogy egy édesapa a lányát a jövendőbelijéhez vezeti, majd átadja neki… Velünk is így volt, és még most is libabőrős leszek, ha eszembe jut az a gyönyörű, hosszú séta apa karját ölelve. A ceremónia helyszíne több száz méterre volt a főépülettől. Belekaroltam édesapámba, aki olyan büszkén sétált mellettem, hogy nekem csak potyogtak a könnyeim… A kastélyból kilépve egy hatalmas réten haladtunk át, miközben a férjem választotta szimfonikus zene szólt, előttünk fenyőliget magasodott és egy meseszerű tó. Egyszerűen leírhatatlan volt a látvány. Majd amikor megpillantott a férjem, neki is azonnal könnybe lábadt a szeme. Imádom, hogy mindketten bátran vállaljuk a könnyeinket, ha elragadnak az érzelmek… – mosolyodik el. – Flort egyébként az én drága unokatestvérem, Ildikó gyermekei, a két kis keresztfiam kísérte. Nagyon cukik voltak. És legalább annyira izgultak, mint a vőlegény – kacag fel jóízűen. – A szertartást az egyik kedvenc rádiósom, kollégám és egyben barátom, Dénes Tomi tartotta, aki még azt is felidézte, hogyan találkoztunk és szerettünk egymásba a kedvesemmel. Mi közben végig csókolóztunk, ölelkeztünk, és meghatódva néztünk egymás szemébe.”
„Rajonganak érte”
Barbi barátai közül többen is voltak olyanok, akik az esküvőn találkoztak először a választottjával. „Amint véget ért a ceremónia, és elkezdődött az ünnepség, Flor körbejárt a rokonaim, barátaim között, és kivétel nélkül mindenkivel hosszasan beszélgetett. Többnyire angolul, bár a keresztapám gyönyörűen beszél franciául is. Tehát a nyelv nem volt akadály. És a férjemet őszinte érdeklődés hajtotta, mindenkit szeretett volna megismerni, no meg persze rólam is szeretett volna minél több történetet hallani – folytatja lelkesen. – Mondanom sem kell, az egész családom, az összes barátom rajong érte! Ő egy igazi úriember, remek a humora, kedves és figyelmes – egy álom pasi! És még táncolni is tud… Nem terveztünk nyitótáncot, de az én kedves Zsanett barátnőm meglepett minket egy dallal, és amikor énekelni kezdett, Flor már a karjaiba is font. Na ez is egy olyan pillanat volt, ami még most is könnyeket csal a szemembe. Aztán az est folyamán még jó párszor táncra perdültünk, sőt valójában még tartott a vacsora, amikor a násznép már ropni kezdte. A könnyekig meghatódott anyukámat és nyolcvanhat éves nagymamámat pedig mindenki csodálta, fáradhatatlanul mulattak egészen hajnalig. És noha nálunk nem volt sem menyasszonytánc, sem galambröptetés, de még sztárfellépők sem, mégis mindenki felhőtlenül érezte magát. A hangulatról szintén Dénes Tomi gondoskodott, aki nemcsak szertartásvezetőnek volt nagyszerű, hanem DJ-nek is.”
Egymásnak lettek teremtve
Már világosodott, amikor a pár nyugovóra tért. „Másnap reggel édesapám mindenkit meghívott egy nagy közös reggelire, amivel csak még tovább nyújtottuk ezt a fantasztikus esküvőt. Ami különben épp olyan volt, mint azt szerettem volna. A férjem nem győzött dicsérni, amiért egyszerre volt elegáns, könnyed és bohém – épp, mint mi. Még nagyon friss az élmény, naponta szóba is kerül, és alig bírjuk letörölni a mosolyt az arcunkról. Flor folyton azt hangoztatja a barátainak, hogy nálam csodásabb feleséget nem is kívánhatott volna, megérte várni rám. Nos, én ugyanígy érzek, ő számomra a nagybetűs férfi, akinek ezerszer is kimondanám az igent.”
Kiemelt kép és fotók: Gazdag Éva
