2020-ban tudta meg Béci és Norina, hogy gyermekük lesz, ám az örömteli új fejezettel életük legdrámaibb időszaka is kezdetét vette. A gólyahírrel együtt kiderült, hogy Norina méhnyakrákban szenved, az esküvőjük után életmentő műtétet végeztek rajta.
„Potyogtak a könnyeink”
Béci követte a hagyományokat, kikérte Norinát az édesapjától, és a szertartás előtti percekben látta először menyasszonyi ruhában szerelmét. „Jobban izgultam, mint eddig bármikor, kapkodtam a levegőt – nem csoda, meghatározó esemény, ez egy életre szól. Szerettük volna, ha egymás megpillantása a lehető legszebb környezetben történik, így megbeszéltük, hogy a szentendrei Templomdombon találkozunk a szertartás előtt fél órával. Elképesztő érzés volt meglátni Norinát. Csodálatosan festett, a gyönyörű barna bőre tündökölt a hófehér ruhában, mindketten elérzékenyültünk. A szertartás polgári volt a szűk család jelenlétében. A kedvenc közös számunkra vonultunk be – T-Pain Mashup című dalára, amit négy évvel ezelőtt, az első randijaink egyiként hallottunk a kedvenc éttermünkben, és már akkor is könnyekre fakasztott minket. A korábbi házasságomban született kislányom, Napsugár hozta a gyűrűket, és Emese, Norina féltestvére fogta a fátylat. Már akkor elsírtuk magunkat Norinával, amikor vonult felém, és az egész szertartáson potyogtak a könnyeink, ahogy a tanúinknak is. Az anyakönyvvezető szavai simogatták a lelkünket. Nem akartunk nagy násznépet összehívni, csak egymással szerettünk volna foglalkozni a nagy napon.”
Rebeka küldetése
Béci mindenképp szerette volna feleségül venni Norinát január 18. előtt. „A hétvégi esküvőt követő hétfőn Norina bevonult a kórházba, hogy kedden életmentő műtétet végezzenek rajta. Sírva ment be a kórházba, teljesen ki volt készülve. Szerettem volna, ha férjeként támogathatom. Nagyon nehéz helyzetben van, szinte egy éve folyamatosan küzd, amióta kiderült, hogy méhnyakrákja van. Elsőként szövettant készítettek az orvosok, amikor a baba benn volt a pocakjában – elaltatták őt négy hónapos terhesen. Utána császármetszéssel megszült, aztán szövetmintát vettek, majd levették a tumort a méhéről, és a történet ezzel nem ért véget. Háromhavonta műtik, rettentően megviseli. Az ehhez képest másodlagos, hogy egy-másfél éve nem tudunk teljes életet élni párkapcsolati szinten. Nem tudjuk, hogy mikor kerülhet sor a nászéjszakánkra. Biztos vagyok benne, hogy a kislányunk, Rebeka azért jött világra, hogy megmentse az anyukáját – mert ha ő nem jön, ki se derül, hogy tumorja van.”
Norina a kórházi ágyból beszélt velünk. „Tavaly Valentin-nap óta tart ez a kálvária… Most kivették a méhem, nem lehet több gyerekem, hiába szerettem volna. A kórház helyett otthon kéne lennem, hogy boldogan időt töltsek a kisbabámmal és a férjemmel. Most megint bent leszek egy kórteremben tíz napon át, pokoli fájdalmakkal. Dühös vagyok. Nem értem, miért történik ez, de a lényeg, hogy életben maradjak. Béla rengeteget segít, erőt ad. Ő álmaim férfija, a legjobb barátom. Csodálatos érzés, hogy férjemnek hívhatom. A szertartáson annyira sírtunk, hogy alig mertem ránézni. Arról fogalmam sincs, mások is sírtak-e, mert megszűnt a külvilág számomra. Úgy éreztem, mintha csak mi ketten lennénk ott.”
„Belerokkanok…”
A szerelmesek már csak arra vágynak, hogy egészségben élvezhessék a közös életet családként. „A mennyország után a poklot is megjárjuk. Nekünk most azzal kéne foglalkozni, hogy nézzük az esküvői képeket, és gyönyörködünk bennük, ehelyett a műtét miatt izgulunk. Miután pedig hazajön, várjuk majd, hogy felépüljön. Hónapokig nem emelheti majd meg a gyerekét. Igyekszünk optimisták maradni, de nem tudjuk, mi vár ránk, a szövettanból derül ki, hogy szükség van-e utókezelésre. Mindenben mellette vagyok, erős férfiként próbálom támogatni, de bevallom őszintén, belerokkanok a helyzetbe. Az intenzív osztályon fog feküdni, és nem mehetek be hozzá, nem tudok mit csinálni. Lemondtam a fellépéseimet, mert képtelen vagyok színpadra állni, és mosolyogva szórakoztatni másokat.”
Norina kincsként tekint a házasságukra. „Egymásban megtaláltuk a másik felünket. A betegség miatt nem túl aktív a szexuális életünk, mégis Béla olyanokat mond nekem, hogy imádja az illatomat, hogy gyönyörűnek lát, és mindenhogy tetszem neki. Nagyon jó tudni, hogy a négy együtt töltött év és a betegség sem tudta elaltatni köztünk a vonzalmat. Alig várom, hogy hazamenjek hozzá és a kislányunkhoz.”
Kiemelt kép: Adry and Greg Studio
