Szabó Győző mackós, olykor zordnak tűnő külleme érző szívet takar. A Valami Amerika-sikerfilmek sztárja ma már nemcsak kimutatni, de beszélni is mer az érzéseiről. Erről megbizonyosodhattunk akkor is, amikor ország-világ előtt vállalta, hogy hosszú évekig heroinfüggő volt – a poklot megjárva sikerült csak megszabadulnia végül a függőségétől, és 2000. május 28. óta tiszta. A VIASAT3-on látható, Útközben elmeséled című műsorban most ismét egy mély, lelki traumáról mesélt Sváby Andrásnak.
Szabó Győző ugyan harmonikus és békés családi fészekben nevelkedett, volt azonban valami, ami hiányzott a mindennapjaiból, és ami bizonyosan rányomta bélyegét majdnem tragédiába torkolló életére. „Nem hangzottak el a ’szeretlek’ mondatok. Soha. Szerettük egymást, de a szüleimnek azt mondtam: ’Csókolom, anyuka!’ ’Csókolom apuka!’, soha nem tegeztem őket, ’tetszikelődés’ volt otthon. Nem tudom, így hogy kellett volna mondani. Ők sem mondták. Nyilván megadták nekem, amit tudtak, de az enyém nem volt egy kuckózós, ölelős családi sztori. Igaz, akkoriban szigorúbb, korlátokhoz kötött világ volt” – hangzott el az ötvennégy esztendős színész megrendítő vallomása, aki ettől függetlenül nagyon szerette a szüleit, akiket nemrég rövid időn belül veszített el.
Döntsd el Te, hogy ki legyen az év csillaga! Szavazz és nyerj! Kattints!
Kiemelt kép: Trenka Attila/fotocentral.hu
