Bochkor Gábor nem túl gyakran oszt meg részleteket a családi életéről, így a két napja elhunyt édesanyjáról sem beszélt sokat a nyilvánosság előtt, mindig igyekezett óvni őt. Néhány elszólásából azonban kisejlik, hogy milyen szerető családban nőhetett fel. Szülei igazi modern szülők voltak, ezért is indultak meg a hetvenes években nyugat felé, egész pontosan Németországba, ahol végül hosszú évekre otthonra leltek. Persze azért teljesen nem tudták hátrahagyni az itthoni, poroszos elveket, legalábbis ami a gyereknevelést illeti. A rádiós ugyanis korábban elmesélte: emlékszik, amikor nem akarta megenni a marhahúslevesből a mócsingos húst, a szülei befogták az orrát, és beletömték a szájába. És noha ez akkor nem lehetett túl kellemes, idővel megmosolyogtató emlék lett a számára.
A rádiós egyébként a felsőfokú tanulmányait is Berlinben kezdte és végezte el, a kint szerzett tudás és látásmód pedig sokat hozzátett ahhoz, hogy az ország egyik legjobb rádiósává váljon. A családi idill viszont hamar szertefoszlott, amikor a húszas éveibe lépve elveszítette az édesapját, és egyik napról a másikra neki kellett gondoskodnia magáról és édesanyjáról is. Anya és fia innentől csak egymásra számíthattak. Bochkor egy időre megtalálta a társát, akinek az egy szem lányát, Nórát is köszönheti, ám miután szakítottak, a nagy, családi karácsonyokból ismét kettesben töltött szentesték lettek. A rádiós édesanyja, fia márciusi 60. születésnapját is megérhette még, amit Bocsi gigantikus bulival ünnepelt, ám most, négy hónappal később anyának és fiának örökre búcsút kellett venniük egymástól.
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu