Gálvölgyi János annak idején borzasztó hipochonder volt, kis túlzással minden reggelét a kórházban, EKG-vizsgálaton kezdte, a májusban bekövetkezett bakteriális szív- és tüdőelégtelensége óta azonban másképp tekint az életre, az elmúlásra. „Ötven felett az ember már nem hipochonder, hanem beteg – mondta cinikus mosollyal a Viasat3 Adom a napom című műsorában a színművész, aki, úgy látszik, a megpróbáltatások ellenére sem veszítette el a humorérzékét. – Egyébként rettegek még a kézfogástól is. Fiatal koromban olyannyira féltem mindentől, hogy ha színházba mentem, akkor nem ültem be középre, mert úgy voltam vele, ha rosszul leszek, akkor ne kelljen magam még átverekedni az egész nézőtéren. Ma már ez nyilván nincs így – mondta a Kossuth-díjas művész, majd azt is elárulta, hogy mi változott meg benne a súlyos betegsége óta. – Például elengedtem az aggódást. Azt, hogy ’jaj, mi lesz’, mert egyszer úgyis lekapcsolják a villanyt, és kész. Néha ugyan van bennem egy kis feszültség, de ennyi. Ezt leszámítva, mindent ott folytattam, ahol abbahagytam, de nem is tehetnék mást, hisz ami velem történt, bárkivel,bármikor előfordulhat. A bakteriális fertőzés nagyjából olyan, mint a tégla az utcán, ami most éppen az én fejemre esett!”
Kirepült az autóból
A színművész mögött több százezer kilométer van, ám bármennyire is rutinos autóvezetőnek számít, a figyelmetlen sofőrökre még neki sincs ráhatása. „Harmadikként álltam a lámpánál, és mentem volna hazafelé. Amikor kifordultam a zöld lámpánál, tiszta erőből belém jött egy nő, akivel egy kisbaba is volt. Feltehetőleg a telefonját használta éppen, amitől megőrülök, mert semmiből nem állna, hogy a telefonját elrakja. Totálkáros lett a kocsim. Kirepültem az autóból, amikor magamhoz tértem, nagy nehezen visszagyalogoltam, és akkor azt mondta a nő, hogy maga jött ki a piros lámpánál, ekkor kihívtuk a rendőrséget” – emlékezett vissza Geszti Péter műsorában a színművész, aki a baleset óta még elővigyázatosabban vezet, mint annak idején.
Kiemelt kép: RTL/Sajtóklub
