Sónyák Szilvia és Nagy László: „Ha Isten megajándékoz minket egy kisbabával, örülni fogunk” – exkluzív fotókkal

Göröngyös út vezetett az egykori fitneszmodell és a magyar kézilabdasport legnagyobb sztárjának közös boldogságához. Amikor kapcsolatuk nyilvánosságra került, kaptak hideget-meleget, de összekapaszkodtak, és átvészelték a nehéz időket. Tudták, ők összetartoznak, és ha együtt vannak, nincs az a kegyetlen közhangulat, ami megmérgezné a szerelmüket. Időközben a viharfelhők elvonultak, és szerelmük második évfordulója előtt, egy barcelonai utazás alkalmával Laci feltette a nagy kérdést Szilvinek. A leány­kérés után fél évvel, június közepén szűk családi és baráti körben megtartották a polgári esküvőjüket, de már akkor sem titkolták, hogy lesz még alkalom az ünneplésre, sokáig nem várat magára a nagy lagzi sem.

„Nem bírtam ki könnyek nélkül”

Július kellős közepét választották a nagy bulira, és noha szombatra volt kitűzve a lagzi, már előző napra lecsalták a mándoki Forgách Kastély Hotelbe a násznép nagy részét, hogy együtt hangolódjanak a másnapra. „Pénteken tartottunk egy előbulit, aztán másnap, a közös reggeli után még egy medencés partival folytattuk. Csak ezután kezdődött a készülődés – kezdi a Storynak Laci. Majd elmeséli, hogy az első útjuk Szilvi szülővárosába, Újfehértóra vezetett. – Szilvi ott nevelkedett, ez a hely és a református templom fontos helyszín az életében. Nagyon kötődik oda, így egyértelmű volt, hogy ott tartjuk meg a templomi esküvőnket”– folytatja Laci. „Itt kereszteltek, és itt is konfirmáltam. A templomban 600 szál szegfű volt, aminek szimbolikus jelentősége van, ez volt ugyanis a nagymamám kedvenc virága, aki nagyon-nagyon közel állt hozzám. A csokrokat egy barátom, Szegedi Gyurika készítette, és később ezeket a szegfűket kivittük mama sírjára a temetőbe – mondja elérzékenyülve Szilvi. Együtt elmesélik, hogy a következő megindító pillanat az volt, amikor Vavra Bence előadásában felcsendült a templomban két kedvenc számuk, Demjén Ferenc Hogyan tudnék élni nélküled és Caramel Szeretlek című szerzeménye. „Nem bírtam ki könnyek nélkül, elsírtam magam már a fogadalmunknál – meséli az ifjú feleség. − De ahogy láttam, Laci is elérzékenyült. Az, hogy az esti szertartás ennyire megható lett, a szertartásvezetőnknek, Wéber Veronikának is köszönhető volt.” Ezen a ceremónián Laci a ­Europe legendás slágerére, a The Final Countdown című dalra érkezett egy különleges, gyertyafényes külső helyszínre, aminek fő dísze egy tükör boldogságkapu volt, amit Szilvi álmodott meg és Stedra Szabina dekoratőr csapata valósította meg.

130 emberrel ünnepeltek

A kastélyba visszaérkezve, állófogadással folytatódott az ünneplés. Ekkor Szilvi még az első menyasszonyi ruháját viselte, az est folyamán viszont még két hófehér ruhakölteményben pompázott. „Az első egy klasszikusabb, a második kettő azért merészebb darab volt. Maár Robi barátunk kezeit dicséri mindegyik – mondja a ma már a TV2-nél dolgozó Szilvi, aki nemcsak a ruháit és az átöltözések időpontját, de minden mást is előre eltervezett. – Én szerveztem, én álmodtam meg mindent, de mindenben kikértem Laci véleményét. Egyedi volt a meghívótól a boldogságkapuig minden. Sajnos nagyon maximalista vagyok, és esélytelen, hogy egy esküvőn minden úgy és akkor történjen, ahogy azt az ember előre elgondolja, de azért nagyrészt minden úgy történt, ahogy az a lelki szemeim előtt volt.”

A nagy bevonulás is pont úgy sikerült, ahogy szerették volna, Laci ment elöl, őt követte Szilvi kislánya, Mia, keresztfia, Nimród és a kutyusuk, Luna. Utoljára érkezett meg Szilvi a kastélybeli modern szertartásra. A sportoló legnagyobb örömére az ő 16 éves lánya, Debóra is részese volt az egész hétvégének, ami a hajnali 5-ig tartó lagzi után a vasárnapi morzsapartival folytatódott. „Másnap még egész nap ott voltunk a kastélyban, medencéztünk, kipihentük a bulit. Voltak külföldi kézilabdás vendégeink is, nekik csak hétfőn ment a repülőjük, úgyhogy Lacival az elejétől fogva négynapos lagzit terveztünk. Betegség miatt sajnos akadtak, akik végül nem tudtak eljönni, és velünk ünnepelni, de őket leszámítva, úgy érzem, pont az a 130 ember volt ott, akik fontos részesei az életünknek.”

„Ott állt előttem álmaim férfija”

Azt mesélik, valahogy még jobb érzés, hogy már nemcsak egy pár, hanem férj és feleség is lettek. És noha a hétköznapok nem változtak, egy örök, boldog emlék köti őket össze. „Én egyszer szerettem volna férjhez menni életemben, igaz szerelemből. A templomban ott állt előttem álmaim férfija, akit amikor megláttam, majdnem elájultam. ­Örökre bevésődött az emlékezetembe az a pillanat – mondja Szilvi, aki bár tudja, a jövő kifürkészhetetlen, ő reméli, hogy minden így marad, ahogy most van. – Rohan a világ, változik minden, de mi szeretnénk hinni, hogy ez köztünk örökre szól. Azt gondolom, mi Lacival mindketten megértünk erre a házasságra, és neki ez még nagyobb elhatározás volt, mint nekem. Hiszen ő miattam úgy döntött, még egyszer megpróbálja, ezzel megmutatta, mennyire szeret.” „Éreztem, hogy Szilvinek ez fontos, és én is a legjobb döntésnek éreztem. Én az esküvőnk előtt Balin éreztem meg ennek a jelentőségét. Az a miliő és a jós, aki lényegében azt mondta rólunk, hogy a jin és jang megtalálta egymást, felnyitotta a szemem.” Ahogy korábban elmondták, lányaikkal teljes az életük, egyelőre nem terveznek közös babát. „Jelen pillanatban úgy érzem, hogy tökéletes így az életünk, nincs hiányérzetünk, és nem tervezzük a családbővítést, de ha Isten megajándékoz minket egy kisbabával, akkor örömmel fogadjuk. Majd ő eldönti, hogy akar-e jönni.”

Kiemelt képek és fotók: Bencze Zoltán és Jánossy Noémi