Hazai sztár

Álomruhákkal lepte meg a férje az énekesnőt

Zsadon Andrea a tavaszi gardróbfrissítéskor valóságos kincsekre bukkant. Ekkor eszmélt rá: több évtizede vásárolt ruhái az aranykorukat élik. El is határozta, újra hordani fogja őket. Szerencsére most is ugyanúgy passzolnak rá!

Az operett­énekesnő nem titkolja, ő bizony a ruhái tekintetében is a gyűjtögetők táborába tartozik. Nem szívesen dob ki egy szerzeményt sem, inkább elteszi őket a szekrény mélyére, mondván, valamikor majd csak újra eljön az idejük. „Most magam is elcsodálkoztam, milyen ruháim vannak… Sokukról el is felejtkeztem” – ismerte be. – A divat számomra egyébként az önkifejezés eszköze. Csodálom, de olyan gyorsan változik, hogy nem tudom követni.

Ennek ellenére Zsadon Andrea megjelenése mindig kifogástalan, ahogy férjéé, Szolnoki Tiboré is, akivel mindig tökéletesen harmonizál a viseletük. – Ha fehér ruhát választok, akkor biztos, hogy ő is fehér kendőt tűz a zakójába. Egyébként a férjem hamarabb mondja rá egy ruhára, hogy vegyük meg, mint én.”

Andi a sportos és elegáns szettekben egyaránt jól érzi magát, és bármelyik stílus mellett is dönt, egy közös pont mindig van a viseletében. „Feketemániás vagyok. Ennek már negyven éve. Annak idején gyors egymásutánban veszítettem el a szüleimet, és a gyászév letelte után sem tudtam elengedni ezt a színt. Egy idő után azt vettem észre, hogy állandóan volt rajtam valami fekete, és ez a mai napig így van, azonban már nem a szomorúság jut eszembe róla. Elegánsnak tartom, és jól kombinálható – árulja el, majd még egy apró titkot megoszt velünk.

„Nemcsak a fekete színt szeretem, hanem a tündöklést is. Jól érzem magam, ha van rajtam valami, ami megcsillan.”

Drága mulatság volt

„A férjem a Szegedi Szabadtéri Színpadon játszott épp, és ha nem a színpadon volt, gyakran sétálgattunk együtt a városban. Egy üzlet kirakatában megcsodáltam ezt a ruhát, az én ­drága férjem ­pedig megvette nekem, annak ellenére, hogy nagyon borsos ára volt. El kell ismernem, gyönyörű. Mai napig rácsodálkozom, mennyire.”

Ennek a ruhának igencsak borsos az ára

Blúz lett a terítőből

„Volt egy gyönyörű ­fehér szoknyám, aminek a hófehér, csipkés, gyöngyös terítőmből álmodtam meg egy felsőrészt – az Operaház remek varrónője aztán elkészítette nekem. A ruhatáram szelektálásakor találtam rá, és nem is értem, miért nem hordtam sokáig. Ha ránézek, azonnal jókedvem lesz.”

Ezt a darabot egy varrónő „hasznosította” újra

Minden stílusban otthon van

„Kifejezetten szeretem a nadrágokat. Ehhez most magas sarkú cipőt választottam, mert maga a nadrág is elegáns, de kedvelem a tornacipős, sportos variációkat is. A hangulatom és az aktuális programom határozza meg, hogy egy adott napra milyen ruhát választok. Az biztos, hogy valami fekete szín mindig van rajtam, ha nem ruha, akkor kiegészítő formájában.”

Olaszországból, szeretettel

„Harminc éve Veronában vásárolta nekem a férjem ezt a csodálatos fehér kabátot, aminek eredetileg denevérujja volt, csak átszabattam. Sokáig érintetlenül állt a szekrényemben, de nemrég újra felfedeztem, és azóta is szívesen viselem.”

„Valami mindig csillog rajtam”

A fő szempont a kényelem

„Keszthelyen, egy szálloda butikjában bukkantam rá erre a ruhára, aminek a különlegessége az egyszerűségében rejlik. Univerzális a színe, kényelmes, és bármilyen szituációban ­megállja a helyét.”

Vérében van az elegancia

Kiemelt kép és fotók: Olajos Piroska/fotocentral.hu

A Story friss számát keresse az újságosoknál!

Megjelent a Story tavaszi különszáma!

A Story Receptek és Rejtvény különszámát keresse az újságárusoknál!

Kövess minket az Instagramon is!