Pályakezdő színészként…
nehéz összeegyeztetni a magánéletet és a szakmát. A színészet sok lemondással jár.
Legemlékezetesebb bakim…
az volt, amikor be kellett volna vinnem egy ceruzát a színpadra, ahol egy darabot írtam épp, de elfelejtettem magammal vinni. Megoldásként elkezdtem varázsolni a papírral. Rém kellemetlen volt.
Amikor senki sem lát…
nem szeretek ruhában lenni, viszont szeretek üvöltve, kántálva énekelni a leghamisabb hangokon.
Ha holnaptól…
új szakmát kellene választanom, akkor orvos lennék. A sebészet és a sürgősségi orvostan érdekel. Az apukám is orvos.
Bocsánatot kérnék…
attól a valakitől, akinek gimiben elvettem a könyvtári könyvét. Biztos, hogy neki ezért büntetést kellett fizetnie. Azóta is lelkiismeret-furdalásom van miatta, és sokszor gondolok arra, az illető lehet, hogy az utolsó zsebpénzét fizette ki a büntetésre.
Kiemelt kép: Smagpictures
