A Dáridó atyjáról aligha mondaná meg bárki, hogy betöltötte a 65-öt: energikus, jó formában van, és pont olyan lendülettel veti bele magát a munkába, mint két évtizeddel ezelőtt. Az idő viszont ketyeg: nemrég kézhez kapta első nyugdíját és bevallotta, meg is hatódott.
Megkönnyezte az első utalást
Galambos Lajos január 25-én vált hivatalosan nyugdíjkorúvá. A születésnapját családi körben ünnepelte, különösebb felhajtás nélkül, ám amikor február közepén érkezett a banki értesítés az első utalásról, már nem maradtak szárazon a szemei. “Úgy voltam vele, hogy 65. születésnap, rendben, letudva ez is, mint a korábbiak. Azonban amikor a nyugdíjfolyósítótól megkaptam az első utalást, nem tagadom: kissé megkönnyeztem – nyilatkozta az egyik napilap Lajcsi.
– Belül egyáltalán nem érzem magam nyugdíjasnak. Ugyanúgy járok fellépni, csinálom a ház körüli dolgokat, építkezem a tavunknál, szervezem a Dáridót, mintha mondjuk a negyvenes éveimben járnék. Korábban voltak egészségügyi problémáim, amik nem múltak el nyomtalanul, de nem panaszkodom, próbálok élni és élvezni az életet.
“Nem ebből a nyugdíjból fogok élni hónapról-hónapra”
A zenész nem kertelt akkor sem, amikor arról kérdezték, mekkora összeget utalnak neki havonta. “Csaknem fillérre pontosan kétszázezer forint lett a nyugdíjam. Hogy sok vagy kevés, nem foglalkozom vele. Nem akarok szenteskedni vagy képmutató lenni, de mindenki tudja, hogy nem ebből a nyugdíjból fogok élni hónapról-hónapra.
Fellépni járok, vannak befektetéseim, ingatlanjaim, tévéműsorokat tervezek, vagyis jól élek, ez a nyugdíj ezen nem fog változtatni. Nem akarok érzéketlennek tűnni, tudom, hogy sokan örülnének ekkora nyugdíjnak, de nekem ennyit számoltak, nem tehetek róla.”
Lajcsi pályája már fiatalon ígéretesen indult. Főiskolai végzős trombitásként ösztöndíjasként került be a Magyar Rádió legendás Stúdió 11 tánczenekarába, amely akkoriban a szakma csúcsát jelentette.
Huszonegy évesen már a Budapest Szimfonikus Zenekar szólistájaként turnézott Nyugat-Európában. Aztán jött a nagy váltás: egy merész döntéssel utcazenész lett, és gyakorlatilag új alapokra helyezte a mulatós műfajt. A televízió képernyőjén és a nézettségi listák élén találta magát, neve pedig egybeforrt a Dáridóval és a féktelen hangulattal. Legutóbb A Nagy Duett színpadán versenyzett partnerével, Stana Alexandrával.
A sikerek mögött azonban volt egy kevésbé csillogó részlet is: pályafutása jelentős részében – a kezdeti zenekari éveket leszámítva – minimálbérre volt bejelentve. Ez pedig most, a nyugdíj összegében is visszaköszön. Ám úgy tűnik, Lajcsi számára ez csupán egy újabb mérföldkő, nem pedig lezárás.
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
