A színész egy őszinte és mély interjúban vallott legszemélyesebb érzéseiről, szakmai útjáról. A beszélgetés során előkerül a terápia szerepe, a férfiasság újraértelmezése, az önazonosság keresése, a magány és az emberi kapcsolatok törékenysége. Fenyő Iván azt is elmondta, miért került háttérbe az életében a színészet, és milyen tudatos munka áll amögött, hogy egyensúlyban tartsa a testét és a lelkét. Az Én Kék Zónám című YouTube-műsorban a műsor háziasszonya, Hámori Barbara arról is kérdezte, van-e most valaki az életében.
„Egy nő jó lenne. Egyébként közben meg sok nő van, mindig van, de egy nő nincs. De nem is ebben van főleg a hiányom. Bár jó lenne, mert gyakorolnám már ezzel az érettséggel” – hangzott a válasz.
Volt egy, de elmenekült
Majd jött a következő kérdés: képes lenne még szerelembe esni?
„Ez egy jó kérdés. Nem tudom, de szeretnék. Nagyon szeretnék. Nagyon megsérültem az előző szakításomban, nagyon-nagyon”
– szakadt ki a színészből.
Röviddel ezután a színész így folytatta:
„Az egyik legkomolyabb felnőttkori sérülésem volt, és kellett ennyi idő, hogy beforrjon, megérjen. Ott már régen tartok, hogy nyitok más emberek felé, nők felé. (…) Milyen érdekes, hogy most kérdezted, pont most éjjel gondoltam erre, és nem jutott eszembe ez körülbelül fél-egy éve, hogy én nagyon megsérültem. Azt hittem, már túl vagyok rajta… 2018 óta eltelt sok év, azóta vagyok ilyen értelemben egyedül. Hogy nincs egy olyan nő, akit idehozok és itt kint megvár, vagy az újságokba bekerülünk, hogy Fenyő Iván megjelent a barátnőjével. Mert nem volt olyan, akit odavittem volna.
Volt talán egy, aki odakerülhetett volna, és az elmenekült. És az meg egy nagyon jó tükör volt, hogy van benned ilyen is, igaz?
Már hogy bennem. De ezen az egészen ebben a hét évben nagyon sokat dolgoztam. Most például az van bennem, hogy na, kíváncsi lennék magamra, hogy tudnék valódi megtartón, egy stabil férfierővel lenni.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
