Noha első látásra egymásba szerettek, göröngyös volt az út Bódi Bence és Varga Rebeka számára. Történetük ugyanis hiába kezdődött el 2020-ban, a love story már az első lapnál véget ért, legalábbis egy időre. Ám évekkel később sem felejtették el egymást, és végül úgy döntöttek, adnak még egy esélyt a kapcsolatuknak. Másodszor sem volt minden zökkenőmentes, Bence ugyanis megijedt az apasággal járó felelősségtől, és menekülőre fogta. Annak dacára, hogy kettejük közül ő vetette fel először: alapítsanak családot.
Pesti nagymenő
A sztárpár most megnyílt, és a Story magazinnak őszintén meséltek a nehézségekről, amelyek még ha fájóak is voltak, úgy érzik, kellettek ahhoz, hogy ma ilyen szép és boldog család lehessenek.
„Bármennyire nem hittem ebben, mi Bencével az interneten keresztül ismerkedtünk meg. Egy Instagram-lájkkal indult minden közöttünk” – kezdi Rebeka. – A pandémia idején találkoztunk először, Bence lejött hozzám Pécsre.
Udvarias volt, hozott rózsát, és elmentünk egy közeli tóhoz sétálni. De kicsit úgy éreztem, egy ilyen pesti nagymenőt akar előadni, és biztos minden csajnak ez a műsor.
Én viszont nem akartam beállni a sorba. Bevallom, féltem, úgyhogy leépítettem, és ezután két évig nem beszéltünk, nem találkoztunk.”
Egy újabb virtuális kezdeményezés Rebeka részéről azonban ismét belobbantotta a lángot, amit már nem tudtak és nem is akartak eloltani.
„Belájkoltam Bence egyik képét, ő rám írt, és újra elkezdtünk beszélgetni. Megint lejött Pécsre, randiztunk, és akkor már minden más volt. Már ő is úgy akart belemenni egy kapcsolatba, hogy a feleségét kereste, és én is ugyanilyen komolysággal álltam hozzá. De kellett ez az idő, hogy megérjünk és mindketten ugyanabba az életszakaszba érkezzünk” – emlékszik vissza Rebeka.
A szerelmesek ezután hamar összeköltöztek, és azt is eldöntötték, hogy családot alapítanak.
„Nem akartunk távkapcsolatban élni, úgyhogy egy hónap után felköltöztem Bencéhez, Pestre. És nem sok idő kellett ahhoz sem, hogy felvesse nekem: babát szeretne.
Akkor pont egy nőgyógyászati magánklinikán dolgoztam, folyton születtek ott a kisbabák, és nagyon szerelmesen én is ugyanerről ábrándoztam. Úgyhogy megpróbáltuk, és hamar össze is jött Beni.”
Apai örökség
A nagy örömbe azonban egy kis üröm is vegyült, amiről Bence őszintén mesélt, már kamerák előtt is. Történt ugyanis, hogy noha azt hitte felkészült az apaságra, ez nem így volt.
„Erre szerintem senki sincs felkészülve, maximum azt hiszi, hogy fel van. De igazából odabent haldoklik a kisfiú énünk, siratjuk a szabadságunkat.
Őszintén bevallom, nekem fájdalmas folyamat volt fiúból férfivá válnom. Egy ilyen mini kapuzárási pánik tört rám. Azt mondják, ez az esküvőnél szokott lenni, pedig szerintem az az apasághoz képest semmi. Egy házasságot bármikor felbonthatsz, de egy gyerek örökre szól. Örökké összeköt az édesanyjával és a családjával is. És innentől kezdve felelős vagy egy kisemberért, ha tetszik, ha nem.
Érdekes egyébként, hogy ahhoz, hogy horgásszál, horgászengedély kell, de ahhoz, hogy gyereked legyen, nem kell semmi… – morfondírozik Bence, akinek minden vágya, hogy apaként egy éve elhunyt édesapja szöges ellentéte legyen. – Az apukám örökségül nem egy olyan út térképét hagyta hátra nekem/nekünk, amin látjuk, hogyan juthatunk el a boldog élethez, hanem egy olyat, amin bombák és aknák vannak jelölve, és tuti rossz irányba visz. Ő ezt tudta adni, én pedig igyekszem nem rálépni.”
Együtt megöregedni
Kisfiuk, Beni születésekor Bencének és Rebekának volt egy nagy beszélgetése a szülőség és a közös élet kapcsán.
„A szándék megvan mindkettőnkben, hogy együtt szeretnénk megöregedni, viszont az életben csak az biztos, hogy megszületünk és meghalunk. Hogy a kettő között mi történik, milyen érzelmeink lesznek öt, tíz, húsz év múlva, azért egyikünk sem tud előre felelősséget vállalni. Majd az élet eldönti… – veszi át a szót az édesanya, aki szerint egy jól működő párkapcsolathoz legfőképp az kell, hogy érzelmileg mindkét fél érett legyen, és éretten kezeljék a felmerülő problémákat is. – Mi annyit tudunk tenni, hogy pozitívan állunk egymáshoz.
De megbeszéltük, ha időközben úgy hozná az élet, hogy Bence vagy én más mellett boldogabbak lennénk, akkor el fogjuk engedni egymás kezét.
Mert mindkettőnknek az a legfontosabb, hogy Benit békében fel tudjuk nevelni. Az pedig megesik, hogy az érzelmileg stabil háttér csak úgy tud stabil maradni, ha a két szülő elengedi egymást. De azért hiszem, hogy nekünk sikerülhet együtt!”
„Egy gyerekkel is boldogok lehetünk”
De ugorjunk vissza a jelenbe: szerelem és boldogság járja át a kis család mindennapjait, ami igencsak pörgős mostanában. „Ahol gyerek van, ott mindig van teendő, az biztos. És mi sem alapvetőbb, mint hogy én is kiveszem a részem mindenből. Reggelente például mindig én viszem Benit bölcsibe és szeptembertől ’Hull a pelyhest’ énekelünk a kocsiban. Ez egy közös kis rituálénk – nevet fel Bence, aki azt is elárulja, ha összesűrűsödnek a teendők, azért akad segítségük Rebeka nagymamája személyében. – Igazi fitt dédi, a mai napig kosarazik. Ő nekünk a legnagyobb támasz. Hetente, kéthetente biztos felnéz hozzánk. Nagyon szeretik egymást Benivel.”
Segítség ide vagy oda, hogy a kis család bővül-e, még nem tudják. „Szerintem nem bűn kimondani, hogy az ember egy gyerekkel is lehet boldog, és hogy lehet, csak egy gyereknek képes azt a nyugalmat, biztos hátteret megteremteni, amit szeretne – jegyzi meg az anyuka. – Ugyanakkor látom Bencééknél, milyen fantasztikus dolog, ha vannak testvéreink.
A szülés utáni első évben én nagyon szerettem volna kistesót Beninek, Bence viszont nem. Mára fordult a kocka, én vagyok kevésbé lelkes, mert érzem, mennyivel könnyebb kezd lenni minden, hogy Beni két és fél éves.
Már nem kell minden pillanatban a sarkában lenni. Szól, ha éhes, ha pisilni kell. Eljátszik már egyedül is, szóval nagyfiúsodik. De lehetséges, ha elkezdi az iskolát, belevágunk a kis tesóba.”
Mindenki szeret mindenkit
S ha már szóba kerültek a testvérek, kíváncsiak voltunk, Rebekának milyen a kapcsolata Bence ikeröccseivel, Hunorral és Megyerrel. Nem titok: Rebeka beilleszkedése a Bódi családba nem volt igazán zökkenőmentes. „Egyik exemnek sem volt egyszerű a beilleszkedés, nem Rebeka a kivétel – feleli Bence.
„Az öcséim ugyanis gyerekek maradtak, ami a szívükön, a szájukon, és ez sok esetben tud sértő lenni. Arról nem beszélve, hogy mindannyian nagyon erős személyiségek vagyunk.
De nincs közöttük semmiféle harag. Több mint négy éve vagyunk együtt Rebivel, ez alatt azért összecsiszolódott a család. Mára mindenki szeret és elfogad mindenkit. A gyerkőcök imádják egymást, és rengeteget vagyunk együtt. Már-már sokat is” – mosolyodik el Bence, aki a tesóival kiszámolta: hárman összezárva egy évben négy hónapnyi időt töltenek együtt. Így a közös nyaraláshoz már nem ragaszkodnak, még ha nagyon szeretik is egymást. Úgy érzik, kell az a kis külön töltött idő, amikor kipihenik egymást.
„Számoltuk a napokat”
Végezetül a Nyerő Párosról faggattuk a sztárpárt, a szereplésük ugyanis nem volt konfliktusoktól mentes. Bárdosi Sándorral például végig hadban álltak, ami láthatóan sok kellemetlen percet okozott nekik. „Amikor ott voltam, nagyon bántam, hogy elvállaltuk, és visszanézve is ugyanezt éreztem. A való életben öt perc után elsétáltam volna, és eszembe nem jutott volna harcolni. De itt össze voltunk zárva, nem volt más lehetőség. Rebivel mindig számoltuk a napokat, és az tartotta bennünk a lelket, hogy már nem sok van hátra” – árulja el Bence.
„Mostanra eljutottam odáig: mindezt meg kellett tapasztalnom, hogy rájöjjek, mennyi mindent kell még rendeznem magamban. Rengeteg feldolgozatlan sérelem van az életemben, amivel feladatom van”
– vallja be az édesapa, aki úgy érzi, a párkapcsolatán nem különösebben változtatott ez a kaland. „Mi erősek voltunk a műsor előtt is. Tök szerelmes időszakban mentünk be. Ugyanúgy lángoltunk, ahogy most is.”
Esküvő, csak kettesben!
A lánykérés már a babaváró bulin megtörtént: Bence az egész család előtt meglepte Rebekát, és feltette a nagy kérdést. Az esküvőt viszont nem akarják elkapkodni.
„Nem a házasságtól lesz sikeres egy párkapcsolat. Megbeszéltük Bencével, hogy ha minden ideális lesz, és meg tudunk szervezni egy olyan esküvőt, amit mindketten szeretnénk, akkor sort kerítünk rá. De én már az elején, amikor összejöttünk, megmondtam, hogy elvált szülők gyerekeként, sok nehéz helyzetet átélve tuti nem akarok nagy esküvőt. Nem akarok azon stresszelni, hogy ki kompatibilis kivel. Ezért elvonulós esküvőt szeretnék, amit ketten élünk át, távol a világ zajától. Ez értünk történjen, ha már történik, egybekötve egy nászúttal” – mondja Rebeka.
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
