Az év végi összegzések gyakran a sikerekről, új tervekről és lendületről szólnak. Lovas Rozi azonban egy egészen más hangot ütött meg: friss bejegyzésében nyíltan beszélt arról, milyen testi-lelki állapotba került az elmúlt időszakban.
Több tényező vezetett ide
A színésznő posztjában nemcsak a kimerültséget nevezte nevén, hanem azt is, milyen sok, egymásra rakódó tényező vezetett el ehhez az állapothoz. Szavai egyszerre személyesek, fájdalmasak és felszabadítóan őszinték.
„A sok-sok éve tartó, megállás nélküli munkától, gyereknevelésből fakadó nemalvástól, rég letettnek hitt, de valószínűleg soha fel nem dolgozott kiskori történeteimtől, boldogságkereséstől, irtózatosan nyomasztó közéletünktől… mittudomén. Soha nem tapasztalt módon támadott meg egy idegrendszeri kimerültség, amitől iszonyúan megijedtem. A legbüszkébb talán arra vagyok most, hogy ezt ki mertem mondani és szigorúan elindulni a változás irányába. Meg persze a csodálatos családomra. A gyönyörű gyerekeimre. A leglegleg férjemre, aki mindig mindenben és még azon túl is. A régi barátaimra, akikhez érzem, hogy egyre jobban ragaszkodom. És mindenekfelett a társulatomra, a LOUPE Színházi Társulásra.”
Nagymaroson építkeznek
A színésznő tavaly a Nők Lapjában mesélt arról, hogy jelenleg Nagymaroson építkeznek. „Akkor kicsit olyan lesz, mintha valóra válna egy kislánykori álmom. Most, hogy visszagondolok, bár én lakásban nőttem fel a fővárosban, mindig is arról álmodtam, hogy lesz egy kis házam, kerttel, vagány férjem, gyerekeim.
Egy kis család, ahol árad a szeretet. Persze Budán is jó lenne, ha maradna egy fészek, hiszen a munkánk miatt szinte naponta be kell járnunk a fővárosba. Ez még nincs kitalálva, de a családomra bármikor számíthatunk.
Nagymaroson pedig a férjem szülei laknak, úgyhogy a nagycsalád továbbra is óvón körülveszi a kicsiket. Az iskolát Misának meg majd meglátjuk. Jánossal úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb a biztonságos, inspiráló környezet, és hogy jó emberektől tanuljon.”
Gyerekeiről is mesélt. „A gyerekeim, Misa és Iza születése egy csomó mindent felülírt bennem, és azt vettem észre, hogy ma már az motivál jobban, ami velük történik. Egy csomó tudás került a batyumba ezzel a két kicsivel, meg azzal a szeretettömeggel, ami velük érkezett, és ezt egyébként szívesen vissza is adom a szakmámon keresztül.”
Kiemelt kép: RTL
