Évekig a Vígszínház volt az otthonuk, a közös történetük kiindulópontja. Bach Kata és Wunderlich József nemcsak pályatársak, hanem az életben is társak, akik rengeteget köszönhetnek ennek a színháznak. Az évad elején azonban komoly változás történt: Kata tíz év után elhagyta a társulatot – erről abban az interjúban mesélt, amit a házaspár közösen adott a deszkavizo.hu-nak.
Az igazgató nem akart Katával dolgozni
„Hihetetlenül nehéz döntés volt – vallja be Kata. – Csak úgy tudtam otthagyni, ha közben arra gondoltam, hogy a színészetet is elhagyom. Januárban mondtam fel, és bár eleinte félelmetes volt, ma már felszabadító érzés. Nincs klasszikus színházi munkám, más feladatok találtak meg, de sokszor nehéz így színésznek érezni magam. Megváltozott az alapvető hozzáállásom is: azt hittem, a nagy szerepek és jó rendezők biztosítják a helyemet a szakmában, de rájöttem, ez nem így működik.”
A döntés mögött komoly okok álltak mesélte el a színésznő: „Fizikailag rosszul voltam, elmentem a végsőkig. Az igazgató jelezte, hogy nem szeretne velem dolgozni, ami nagyon megviselt. Akkor még a kisfiunk, Jancsi másfél éves volt, így várnom kellett, hogy a saját lábamra álljak. Sok düh és gyász után megkönnyebbültem, amikor meghoztam a döntést.”
Kegyetlenül nehéz
József maradt a Vígszínházban, de nem volt könnyű számára sem: „Két évig próbáltuk megőrizni a méltóságot ebben a helyzetben. Végül az volt az egyetlen emberi döntés, hogy Kata eljön. Nekem a Vígszínház még mindig fontos tájékozódási pont, ezért maradtam, bár kegyetlenül nehéz.”
A pár mindvégig tiszteletben tartotta egymás autonómiáját: „Nem kérhettem, hogy maradjon, és ő sem kérhette, hogy jöjjek el – mondja József. – Tíz évig a színház műsorához igazítottuk az életünket, és bár ez most változik, továbbra is mindenben támogatjuk egymást.”
Egy korszak lezárult, de új lehetőségek nyílnak meg: Kata szabadnak érzi magát, József pedig kitart a színház mellett. Egy biztos: a magánéletük mellett a szakmai életük is tovább íródik, csak más színpadon.
Kiemelt kép: Birton Szabolcs
