Kedd reggel Párizs utcáin szokatlan jelenet zajlott: az egykori francia elnök, Nicolas Sarkozy kézen fogva lépett ki otthona kapuján feleségével, Carla Brunival. A házaspárt néhány tucat támogató és újságíró várta, a levegőben csend és feszültség keveredett. A volt államfő mosolya feszült volt, de tartotta magát – tudta, hogy perceken belül megkezdi ötéves börtönbüntetését a párizsi La Santé börtönben.
Carla Bruni fekete kabátban, napszemüveg mögé rejtett arccal lépett mellette, mégis ő tűnt az erősebbnek. Egy pillanatra sem engedte el férje kezét, miközben a tömeg „Nicolas, Nicolas!” kiáltásai közepette beszálltak a fekete autóba.
Sarkozy tagad
Az egykori First Lady előző este már sejtette, hogy a közvélemény figyelme az utolsó gesztusra fog fókuszálni. Instagramján mindössze három szót írt: Love is the answer, azaz: A szeretet a válasz. A poszt alatt ezrek kommenteltek, sokan együttérzéssel, mások kíméletlen kritikával. Carla azonban nem magyarázkodott, nem nyilatkozott, egyszerűen ott volt, amikor férjének a legnagyobb szüksége volt rá.
Nicolas Sarkozy elítélése egy hosszú évek óta húzódó ügy lezárása volt. A bíróság szerint a 2007-es elnökválasztási kampányát részben a líbiai diktátor, Muammar Kadhafi pénzelte. Jogi megfogalmazásban „illegális külföldi kampányfinanszírozás” és „összeesküvés” miatt ítélték el. Sarkozy végig tagadta a vádakat, és utolsó nyilatkozatában így fogalmazott:
„Nem egy volt köztársasági elnököt visznek ma börtönbe, hanem egy ártatlan embert.”
Carla Bruni nem sírt
A La Santé börtön kapuja előtt a rendőrsorfal kettéválasztotta a riportereket és a szimpatizánsokat. A volt elnök nem szólt senkihez, csak Carla felé fordult, megérintette a kezét, majd eltűnt az épület ajtajában. A jelenet rövid volt, mégis történelmi: Franciaország modern történetében először vonult börtönbe egy volt államfő. Carla Bruni nem sírt, csak halkan annyit mondott az őt követő riportereknek:„Megvárlak.”
Kiemelt kép és fotó: Getty Images
