Új feladatokat kapott a Játékszín színpadán Peller Anna. A színésznő ráadásul két tabudöntögető előadásban látható idén ősztől. Az egyik a Francia rúdugrás, ami erotikus témája miatt csak tizennyolc éven felüli nézőknek szól, illetve a Naptárlányokban. Az utóbbi történet, amiben asszonyok egy aktkalendáriumot készítenek, a filmvászonról is sokaknak ismerős lehet, Felül semmi címmel futott a mozikban.
Claudiát váltja
A Francia rúdugrás című előadásban Liptai Claudia szerepét alakítja majd Anna. A vérbő feleség karakterét ősztől már felváltva játsszák.
Túlsúlyos kamasz volt
Ebben a két darabban Peller Annának bizony sokat kell mutatnia magából, pedig a hétköznapokban még bikiniben sem láthatja őt senki. „Ennek van egy nagyon egyszerű magyarázata: ha valaki évekig túlsúlyos volt – mint én, aki túlsúlyos kisgyerek volt, aztán túlsúlyos kamasz –, akkor az a kép valahogy mindig ott él a fejében. Voltam már 8 kilóval vékonyabb, mint most. Akkor voltam leginkább elégedett magammal, de akkor is azt láttam a tükörben, hogy ez sem jó. Most, ha visszanézem a képeket, amik abban az időben készültek, látom, hogy az rendben volt, de ott és akkor az agyam nem ezt súgta nekem.
Úgy szoktam mondani, hogy van bennem egy duci kisgyerek, akit el kell fogadnom, és meg kell tanulnom szeretni, mert ő mindig ott lesz
– magyarázza Anna. – A színpad viszont azért más, mert egyrészt bízom abban, hogy nagyon szépen bevilágított, ízléses dolog lesz. Másrészt, mert ott sokkal bátrabb vagyok. Olyan szélsőséges dolgokat is megtehetek játék közben, amit a civil életben nyilván nem lehet. A deszkán minden pozitív és minden negatív tulajdonságot elő lehet hívni saját magunkból, mert mindegyik ott van bennünk. Ugyanígy vagyok a testemmel kapcsolatban is, hogy a színpadon, ha annak értelme van, és ha az ízléses, akkor többet mutatok magamból, mint a civil életemben.
De öncélú meztelenkedésre engem sosem fog senki rávenni.
Viszont azt gondolom, el lehet jutni odáig egy szerepben, hogy már annyira benne vagyok, hogy nem is foglalkozom azzal, kilátszik a combomnak a cellulites része. Egyébként addig meg gyúrni fogom azzal a jó kis narancsbőr elleni rollerrel” – teszi hozzá a tőle megszokott humorral.
Nincs következmény
Egy rendező segített Annának, hogy színésznőként le tudja vetkőzni a gátlásait. „Még a főiskola előtt Gór Nagy Máriához jártam, ahol Szűz Máriának becéztek a hátam mögött. Aztán pedig, amikor fölvettek a Színművészetire, még az első két évben is iszonyatosan gátlásos voltam – mondja a színésznő. – Egészen addig, amíg megjött Bagó Bertalan, aki a Kokainfutár című darabot rendezte nekünk, ebben egy nagyon vérmes nőt kellett alakítanom. Nagy Sanyi mindig elmeséli ezt a történetet, hogy én ott nyíltam ki. Berci mondta, hogy lazuljak el, mert a színpadon bármit megtehetek, ott ennek nincs következménye, azt csinálhatok, amit csak akarok. Ez egy nagyon-nagyon felszabadító gondolta volt, és onnantól tudtam valahogy a színpadi jelenlétemet teljesen leválasztani a civil létezésemről.”
„Jobb a titokzatosság”
A magánéletben azonban Anna ugyanaz a gátlásos nő maradt, aki volt. Senki ne számítson arra, hogy a nyáron fürdőruhában láthatja majd valamelyik vízparton.
„Strandra már nem megyek. Biztos, hogy nem – jelenti ki határozottan. – Nagyon szégyenlős vagyok. Az, hogy kimenjek a strandra, és ott végigvonuljak, elképzelhetetlen. Engem ott ne nézzenek! Még akkor sem, ha tudom, hogy valószínűleg nem velem foglalkoznának az emberek. Ez nekem egy óriási gát. Ha külföldön nyaralunk, kevésbé érdekel, mert ott, mondjuk, tényleg sokkal szabadabbak az emberek, és sokkal bátrabbak, sokkal elfogadóbbak, sokkal többféle alkatot tolerálnak, mint, mondjuk, itt. Ebben nyilván az is benne van, hogy kicsit ismert lettem, és nem szeretnék csalódást okozni senkinek.
Én azt mondom, jobb a titokzatosság. Hogy milyen valójában a testem, az maradjon meg, hogy úgy mondjam, a szűk családi körnek.”
Kiemelt képek: Olajos Piroska/fotocentral.hu; Archív
