Presser Gábor megható dalt írt a barátnőjéről

A magyar rockzene élő legendája dalban vallott érzéseiről Falusi Mariannak az Erdély TV-ben. Pici elárulta azt is, miért harcolt érte a Vigszínházban. „Bemutattuk a Pesti Színházban a Rémségek kicsiny boltját. Az én feladatom volt, hogy a szereposztásban segédkezzek a rendezőnek, Csizmadia Tibornak, aki nem olyan jól ismerte a Vigszínház minden színészét − kezdte történetüket a Gyere, mesélj! című műsorban Presser Gábor. – Előtte hallottam nem sokkal Mariannt, nyilván egy dzsesszkoncerten. És akkor elkezdtem gondolkodni azon, hogy ki lehetne az a bizonyos három lány a darabban, akiknek fontos szerepe van és állandóan előbukkannak. Nagyon fontos és jó szerep az övék rengeteg énekléssel.”

Belement a színház

Abban maradtak a direktor Marton Lászlóval, hogy a döntésben szabadkezet kap. „A Vígszínházban volt egy nagyon jól énekelő lány, Prókai Ancsi − sajnos nem él már – és akkor gondoltam, hogy milyen érdekes lenne hogyha itt három hasonló alkatú lány lenne. Nemrég két darabban is láttam a Lang Györgyit aki jól énekel, meg a Mariann is, na mondom, akkor itt lesz három érdekesnő. És belement a színház. Ők ott ismerkedtek össze. Mariann és Lang Györgyi egyszercsak kitalálták, hogy együttest alapítanak és akkor lett az ő Pa-dö-dőjük.”

A muzsikus egészen elérzékenyül, amikor Mariannról beszél. „Őt a szíve hajtja. Mariann egy tüneményes ember és voltam bátor megírni egy dalban is őt, amit a 8-10 évvel ezelőtti születésnapjára írtam. Most nem tudom elmondani, mert nem tudok ennyi szöveget megjegyezni…

Én annyira szeretem őt és annyira jóbarátok vagyunk, hogy nem tudom őt jól kielemezni.

Ritka jó ember, na.”

Mariann könnyeit törölgette, hallva a vallomást és rögtön kiderült, ő viszont kívülről fújja a Pici bácsi róla írt dalának szövegét. El is szavalt egy strófát a stúdióban:

„Marika néni egy tündérkorcsolya, rajta csusszan a boldogság, Marika néni egy szalonnabőrke, őrajta korcsolyál a jóság, Marika néni egy banánhéj, rajta csúsznak a szenyákok, Marika néni egy angyalteknő, őbenne mossák a világot”

Ez az egyik versszak és van még három, teszi hozzá már mosolyogva. „Hát megérkezett éjfél után a szülinapomra ez a dal. Akkor érkeztem haza a ház elé, meghallgattam és akkor ott ültem egy félórát és bőgicséltem.”