A hetvenhárom éves művész, Straub Dezső nem áltatja magát, pontosan tudja, hogy nem daliás fizimiskájáért kapott ifjú színész korában napi több száz levelet a hölgyektől. Nyilvánvalóan a férfiúi hiúságát neki is legyezgették a rajongó lányok, de hosszú évek tapasztalata alapján rá kellett jönnie, a komoly kapcsolatot nem köztük kell keresnie.
Straub Dezső a rajongásról: „Bizonyos szint felett nem normális”
Mégis miért jutott erre a következtetésre? „Nagyon izgalmas kérdés! Jó lenne ebből egy cikksorozatot írni! Borzasztóan kíváncsi vagyok hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák véleményére is!
Ebben a témában az az én meglátásom, ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy egy elvakult rajongóból sem lesz soha igazi társ. Tapasztalatom szerint a rajongás bizonyos szint fölött nem normális dolog, sőt! Biztos, hogy ez az állapot valami gyerekkori traumát hordoz.
Pszichiáterek tudnának erről bővebben értekezni! – mondja a story.hu-nak Straub Dezső. – Ha az ember társként akarja maga mellé helyezni a rajongót, akkor elrontja annak a játékát. Ők ugyanis egy idealizált álomképbe szerelmesek, nem a valóságos emberbe. A rajongó nem érti, nem hiszi el, hogy a rajongott embernek is lehet rossz napja, lehet lyukas a zoknija, horkolhat éjjel, és nem jár fehér lovon. Nem is érdekli más, csak hogy valahogy kifejezhesse felé végtelen rajongását! Nagyon hamar eltűnik a szemükben a varázslat.”
Nem tudott ellenállni a hölgyeknek
Markáns véleményét tapasztalatból fogalmazta meg a színész. „Munkáscsaládból származom. Finoman szólva sem az öltözködésemben, sem a megjelenésemben nem voltam feltűnő ember. Hárman voltunk fiútestvérek, iskolába is fiúiskolába jártam, maximum a nyári táborokban találkoztunk lányokkal.
Aztán, amikor elkezdtem érdeklődni a másik nem iránt, huszonegy éves koromig levegőnek néztek. Ha nem szólok, hogy vigyázz, itt jövök, átgyalogoltak volna rajtam.
Ilyen szinten nem vettek észre. Nyilván ez egy fiatalembernek okoz némi gondot, hisz ebben a korban mindenki vágyik a csinos lányokra.”
Mielőtt még teljesen elkeseredett volna, a művészpályára lépett, és a főiskolát követően hamar népszerű lett. Az 1980-as években némi túlzással mindennap ott volt a televízióban. Amilyen hirtelen lett ennyire foglalkoztatott színész, ugyanolyan hirtelen lett népszerű a gyengébbik nem körében is.
„Számomra is döbbenet volt, hogy napi háromszáz-négyszáz levelet kaptam a József Attila Színházban olyan hölgyektől, akik addig észre sem vettek. Ezekből kiderült többek között, hogy jobban nézek ki, mint Alain Delon… Ezen persze nagyokat tudtam mosolyogni. Soha nem felejtettem el, honnan jövök. Ott van a baj, ha egy színész ezt el is hiszi magáról.
Egyik napról a másikra szebbnél szebb hölgyek tettek egyértelmű jelzéseket arra, hogy bárminemű kapcsolatra nyitottak lennének az irányomban. Ha kandúr vagy, ez valóságos álom.
Érdekes, izgalmas időszak volt az életemben. Férfi legyen a talpán, aki ellen tud állni a gyönyörű nőknek” – szabadkozik a művész.
Csalódást okozott a randipartnerének
Straub Dezső idővel rájött, hogy a rajongásnak fokozatai vannak, és ha bizonyos szint felett ez már beteges méreteket ölt, az álomvilágból nehéz kiszakítani az érintett hölgyeket. „Hiába akarsz te rajongóból királynőt csinálni, a trónját nem tudja használni és állandóan csatában áll a rajongott ember múltjával, a magának kitalált idealizált képpel, és a hétköznapi valósággal” – meséli a tapasztalatait.
„Olyan is előfordult, hogy egy magányos időszakomban vacsorázni vittem egy nagyon csinos rajongó hölgyet, akiben hosszú távú párkapcsolat esélyét láttam. Jót beszélgettünk, de amikor vittem haza, megjegyezte, neki csalódás volt az este, mert ő nem beszélgetni szeretett volna. Többféle szolgáltatással is felkészült, gondolván, hogy többé úgysem találkozunk.
A rajongás és a szerelem két alapvetően különböző fogalom. Nem keverendő! Az a legjobb, ha az ember nem a rajongók közül választ társat.”
Straub Dezső párja, Zsuzsa intelligens, okos nő
A színész is így tett. Straub Dezső párja már hosszabb ideje egy médiaszakember, Zsuzsa, akivel – az egészséges párkapcsolatokban is természetes konfliktusok ellenére – nagyon jól megértik egymást. „Zsuzskám feltűnő csinossága mellett, roppant intelligens, okos nő. De nehogy vitába merészelj szállni vele, mert véged van! Érvekből és ellenérvekből olyan fegyvertára van, hogy futva sem menekülhetsz! Bajban vagyok – búcsúzik nevetve –, kezdek rajongani Zsuzsáért!”
Kiemelt kép és fotók: Archív; Schumy Csaba/fotocentral.hu
