Vecsei H. Miklós több megrázó vallomást is tett az Ördögkatlan fesztiválon. Az őt ért abúzus után Veiszler Alindának arról mesélt, két éve élete mélypontjából hogyan menekült meg, tudott megbocsátani az édesanyjának és lett egy hipnotizőr segítségével édesapa.
Véget ért a horror
Mindez őszintén és mélyről szakadt fel a színészből a beszélgetés egy pontján, amikor Alinda a szeretetről kérdezte. „Volt két év nagyon komoly mélypont az életemben. Egy furcsa trigger hozta ki, amikor olyan dolog történt, ami az egész gyerekkorom visszaélése volt. Csak már felnőtt fejjel.
És a végén kaptam egy trombózist és egy tüdőembóliát.
Két éve fejeződött be ez a horror. És óriási hála van a szívemben, hogy ez megtörténhetett. Mert eljutottam ezen keresztül egy hipnózisra” – mesélte.
Gyerekkori trauma
Vecsei mindezt szülei válásával hozza összefüggésbe, ahogy negatív anyakomplexusát is. „Ott valószínűleg elkattantak a szívemben dolgok. Valószínűleg ezért is vagyok színész, mert nagy spektrumon tudom érezni az érzéseket” – magyarázta.
És bár a válás a színész 11 éves korában történt, onnantól egészen 34 éves koráig ez az élmény határozta meg az életét. Többek között azt is, hogy képtelen volt negyvenpluszos nőkkel kapcsolódni. Se a tanáraival, se az édesanyjával, se senkivel. Bagdy Emőkének köszönhetően jutott el egy miskolci, már nem praktizáló hipnotizőrhöz. „Soha nem éreztem azt, hogy valakinek a gyereke vagyok. És nem is szerettem. Nem is tudtam azt mondani, hogy nekem anyukám vagy apukám van. És amikor kimentem Miskolcon ebből a társasházból és
felhívtam anyukámat, azt mondtam neki, azt hiszem, hogy szeretlek.
És ez nagy dolog volt.”
A hipnotizőrnek azóta is minden hónapban köszönő levelet ír, amelyben leginkább a kisfiáról mesél. „Minden hónapban írok neki, hogy a kisfiam megszületett, hogy jól van, hiszen neki köszönhetem. És azt hiszem, én is jól vagyok.”
Messze a civilizációtól
A színész most arra törekszik, hogy jó szülővé válhasson, szeretne jó édesapja lenni a kisfiának. Úgy érzi, ebben felesége, Emese nagyon sokat segít neki. Úgy fogalmazott, vele megfogta az Isten lábát.
„Nagyon-nagyon-nagyon sokat kapok tőle. És tanulok tőle. Ő egy fehér aurájú lény. Mert vannak ilyen nem is gyógyítónak, hanem sebezhetetlennek mondanám emberek és ő sem tud sebezni. Nem tudom, ez melyik Pokemon-kártya. De engem egy ilyen emberrel sodort össze az élet, bár nem mindenkinek látom a kisugárzását. Valószínűleg nekem szükségem volt az életemben arra, hogy egy fehér aurájú emberrel kössem össze az életemet. Mert az enyém elég masszás tud leni.”
A házaspár távol a civilizáció zajától, egy lovarda mellett egy picike víkendházban él. Sok-sok állat veszi őket körül. A pillanat, amikor megbizonyosodtak arról, hogy szülők lesznek, is az otthonukban történt. De hogy miért éppen a Miklós Mózes nevet adták a kisfiuknak, annak érdekes története van. „Van egy magyarázatos Biblia az éjjeliszekrényemen, és felcsaptam. Random. És az volt a szöveg, hogy egy Lévi nemzetségéből való férfi nőt vett magához és az fiút szült.
Amikor Mesi feljött, hogy együtt nézzük meg a tesztet, mondtam, nem kell megmondani, mert már azt is tudom, hogy fiam lesz.
És aztán tényleg láttuk, hogy várandós, és tovább olvastam Mózes történetét. És mivel az én családomban is van egy zsidó és egy keresztény ág, még arra is passzolt a dolog. Aztán – mivel a nagyapám két éve halt meg és az én példaképem volt, róla kaptam a nevemet – gondoltam, hogy a nagymamám is nagyon örülne ugyanennek. És nekem is fontos volt, mert akkor ment el a nagyapa.”
A linkre kattintva, regisztráció ellenében további részleteket is meghallgathat az Ördögkatlan fesztivál egyik legizgalmasabb beszélgetéséből.
kiemelt fotó: Vörös Szilárd/fotocentral.hu
