Az Animus Ikonikus nők című sorozatában megjelent Juliana Weinberg: Elizabeth Taylor – Hollywood legelragadóbb dívája bár fiktív, tényeken alapul – a segítségével beleshetünk a kulisszák mögé. Például megtudhatjuk, hogyan mondta el Elizabeth Taylor – aki a 40. születésnapját Budapesten ünnepelte – a férjének: beleszeretett a kollégájába, Richard Burtonbe.
Elizabeth belevetette magát a forgatásba.
– Nélküled, Antonius – súgta Marcus Antoniusnak –, élni sem akarok ezen a világon…
– Mindaz, amit valaha el akarnék érni, megszerezni vagy bírni, az itt van, benned egyesül – válaszolta Richard, és odaadóan átölelte.
– Csapó! – Mankiewicz megtörölte izzadó homlokát, pedig február lévén, Róma háztetői fölött hűvös köd gomolygott. A stúdiót nemcsak a reflektorok fűtötték fel alaposan, emelték a hőmérsékletet a szenvedélyes jelenetek is, amelyekben Elizabeth és Richard játszott. Óh, istenem, Elizabeth mennyire szerette ezt a munkát! Mennyei volt Richarddal forgatni. Az érintései, a lágy, homokszínű haja a keze alatt…
Mankiewicz homlokráncolva figyelte a két főszereplőjét, akik egy örökkévalóság után eresztették csak el egymást, pedig a jelenet forgatása már rég befejeződött.
– Kukkolónak érzem magam, amikor elnézlek titeket – mormogta. – Nem akarom tudni, mi történik a díszletek mögött.
Elizabeth összeesküvő pillantást váltott Richarddal, majd lesütötte a szemét. Valójában azonban meg sem érintették Mankiewicz szavai. Mióta tilos boldognak lenni? Ő az volt. Mintha egy rózsaszín felhőn csücsülne, és az élet jelentéktelen apróságait jó nagy távolságból tanulmányozná csak.
Rex Harrison, azaz Julius Caesar is sokatmondóan köszörülte a torkát.
– Az embernek az a benyomása, hogy ti nem is színészkedtek, és amit előadtok, az maga a valóság – jegyezte meg Rex, aki már a következő jelenetre készült.
– Tényleg? – Elizabeth ártatlannak tettette magát, miközben Richard elfojtott egy nevetést, ami inkább tűnt így prüszkölésnek. Elizabeth érezte, hogy a legszívesebben magához rántaná, hogy szenvedélyesen megcsókolja, amit kétségtelenül meg is tesz majd, amint az öltözőben lesznek.
A közös ebédekből, ami csupa ugratás és élcelődés volt, hetek alatt sokkal több lett, valami sokkal mélyebb. Eddie-re alig fecsérelt már gondolatot, és a szerelem, amit Richard iránt érzett, ami arra várt, hogy felébresszék Csipkerózsika-álmából, maga alá gyűrte. Az ebédjüket a kantinból, ahol mindenki láthatta őket, áthelyezték Elizabeth öltözőjébe, de az ételhez alig nyúltak.
Elizabeth Taylor és Richard Burton a Kleopátra forgatásán szerettek egymásba
A forgatás befejezése után pedig kéz a kézben eltűntek, és loptak egy további közös órát.
– Az álcázás jól megy neked. Kémnőt kellene játszanod egy thrillerben – ugratta Richard. – Mit szól a férjed ahhoz, hogy újabban mindig későn érsz haza? – Richard kinyújtotta a lábát, és lazának, gondtalannak tűnt. Eddie-vel ellentétben ő mindent könnyedén vett, elsősorban a házassági fogadalmát.
– Vigye el az ördög Eddie-t – tört ki hirtelen Elizabeth-ből. Élete legnagyobb hibája volt, hogy hozzáment, de a hibák kijavíthatók.
A hold ferdén lógó lámpásként világított az égen, amikor Elizabeth betörőként hazalopódzott. A ház csendes volt, az alkalmazottak és a kutyák már aludtak, csak itt-ott recsegett egy padlódeszka.
Halkan benyitott a gyerekszobába. Az egyik kicsin megigazította a takarót, a másiknak csókot lehelt a homlokára, a harmadiknak a haját igazította ki az arcából.
A férje a teraszon ült, és a kőkorlát fölött a szökőkutat bámulta.
– Szia, Eddie. – Elizabeth egy fonott széket húzott oda, és leült. Most vette csak észre, milyen fáradt. A korai kelés, a hosszú, megerőltető forgatási nap, a randevú kiszívták az erejét.
Eddie halkan morgott valamit, és csak egy idő múlva, miután látszólag figyelmesen megszemlélte az éjszakai kertet, fordította felé a fejét.
– Hol voltál ilyen sokáig? – A pillantása vádló volt, mint oly gyakran.
– Valamivel tovább tartott. – Elizabeth tudta, hogy a válasza teljesen értelmetlen.
– Mostanában minden nap tovább tart – válaszolta Eddie keserűen. – Az ember azt hinné, semmi nem vonz haza.
– Természetesen sok minden vonz haza. A gyerekek… – Örülök, hogy holnap kezdődik a hétvége, és több időt tölthetek velük. Elmehetnénk kirándulni.
A szeme sarkából látta, hogy Eddie összeszorítja a száját, hiszen észrevette, hogy csak a gyerekeket említette, őt nem.
– Tehát az én fajtám nem kívánatos. Értem. A legjobb volna, ha őszintén megmondanád: van valaki más? Viszonyod van?
Érzem, hogy ez a helyzet.
Mintha különben olyan érzékeny antennáid lennének, gondolta Elizabeth kimerülten. Már régóta hűvös távolságtartás uralkodott közöttük, de eddig ez mintha fel se tűnt volna Eddie-nek. Időt akart nyerni, ezért tovább simogatta Minky fejét. A macska smaragdzöld szeme izzott a sötétben.
– Összejöttél Rex Harrisonnal?
– Elizabeth majdnem elnevette magát. Rex? Rokonszenves, de nem találta vonzónak. Ki nyúlna a jellegtelen csapvízért, ha választhatja az illatos pezsgőt is? – Mindig is vonzódtál az idősebb férfiakhoz, ne is tagadd. Gondolj csak Michael Wildingre.
– Ne beszélj már ostobaságokat! – szólt rá durvábban, mint akarta volna. A találgatásával és a féltékenykedésével már megint felidegesítette.
– Akkor Burton? A brit akcentusú férfiak iránt is különösen vonzódsz. Ezt Michael óta az egész világ tudja.
– Remek, hogy az egész világ tudja, mit szeretek, és mit nem. – Elizabeth felhajtotta az egész bourbont. – De igazad van.
Beleszerettem Richard Burtonbe. Sajnálom, Eddie.
Nos, végre kimondta. A vallomása már időszerű volt. Nem szerette az őszintétlenséget. Szabadulni akart a csapdából, még ha meg is sebzett vele valakit. Viszont minél tovább bújócskázik, annál nagyobb károkat okoz, ezért jobb Eddie-t most sokkolni, mint hónapokon át az orránál fogva vezetni. Ezt Eddie sem érdemli meg.
– Nem hiszem el… – Eddie felállt, mintha nem bírná ki ülve egy pillanattal se tovább, és végiglépdelt a korlát mellett, miközben az arcát a kezébe rejtette. – Ez egy gonosz tréfa.
– Eddie… – Elizabeth próbált lágyan beszélni, hogy tompítsa a sokkot. – Te se tagadhatod, hogy már régóta nem működik közöttünk semmi.
– De az miattad és a viselkedésed miatt van! – háborgott Eddie. – Olyan hűvös vagy velem. Nem voltam mindig jó veled? Mike halála után nem segítettünk kölcsönösen egymáson?
– De, és épp ez a probléma – sóhajtott Elizabeth. – Egyszerűen jóbarátoknak kellett volna maradnunk, akik vigasztalják egymást. Az összetartásunkat Mike halála után összetévesztettük a szerelemmel. Ez végzetes tévedés volt.
– Nevezd, ahogy akarod. Én szeretlek, és mindent feladtam érted, Debbie-t, a gyerekeimet…
Nem engedem, hogy egyszerűen lecserélj az ötös számú férjre!
– Akár egy ketrecbe zárt vadállat, úgy járkált a teraszon föl és alá, miközben a levegő egyre hűvösebb lett, és egyre több csillag villant föl a sötét éjszakai égbolton. Elizabeth legszívesebben jó éjszakát kívánt volna Eddie-nek, és ágyba feküdt volna, de természetesen nem hagyhatta itt egyedül ebben a felzaklatott állapotban.
– Tényleg fel akarod adni a kettőnk dolgát? – Eddie megállt Elizabeth előtt, idegesen túrt bele sűrű hajába, a szemében pedig mély kétségbeesés ült.
– Igazad van. Nem csak a szex miatt vagyok vele. Már mondtam, beleszerettem. Szívvel és lélekkel. – Elizabeth Eddie keze után nyúlt, és visszahúzta a székre. – Eddie. A házasságunk menthetetlen, lásd be.
Kiemelt kép és fotó: Getty Images
