Hofi Géza tudta, hogy sírig tartó szerelem az övék. De nem így gondolta. Majdnem belehalt a fájdalomba, amikor első felesége, Gitta három évtized után elhunyt. Pár év múltán aztán a legnagyobb titokban feleségül vette Ildikó asszonyt. Liliom Károly színész, egyik legjobb barátja mesélt annak idején a Story magazinnak a humorista magánéletének legbensőbb titkairól.
„Szegénységben éltünk”
„Az ötvenes évek végén mindketten az Astoria Szálló bárjában léptünk fel, ott ismerkedtünk össze. Géza remek paródiáival szerepelt a műsorban. Szegénységben éltünk, gázsiként harminc-negyven forintot kaptunk. – meséli a színész-barát. – Neki pedig kettejükről kellett gondoskodni: ő ugyanis akkor már nős volt, s feleségével egy rettentően szűk és vacak kis albérletben laktak. Gitta, akivel több mint harminc éven át boldog, rendezett házasságban élt, azokban az években a Százados úti kenyérgyárban dolgozott. Az asszony reggel hatra járt, és mivel olyan keskeny volt a sezlonjuk, hogy két ember nem fért el rajta kényelmesen, Géza rendszerint hajnalig sétálgatott velem a városban. Így rövidebb ideig kellett zavarnia neje pihenését a szűkös fekhelyen.”
Majdnem belehalt a bánatba
A házaspár jóban-rosszban együtt élt: Géza életének legnagyobb fájdalma az volt, hogy nem született gyermekük. Első felesége nagyon visszahúzódó természetű volt: sosem járt férje premierjeire, fellépéseire, csak a legritkább esetben nézte meg őt előadás közben.
A kettesben töltött évek azonban olyannyira összekovácsolták a két embert, hogy amikor 1991-ben első felesége elhunyt, Hofi majdnem belehalt a bánatba. A mérhetetlen fájdalom a barátoknak, kollégáknak köszönhetően néhány hónap múltán enyhült és a humorista lassacskán újra dolgozni kezdett.
„Kérdezd meg tőlem, hogy hívnak”
„Második feleségét, Ildikót már évek óta ismerte, mielőtt közelebbi kapcsolatba került vele. Két évvel ezelőtti házasságkötésüket is a legnagyobb titokban tartották. Én csak a véletlennek köszönhetően szereztem róla tudomást. Mivel közel lakom a lakásukhoz, gyakran futottam össze napközben Ildikóval az utcán. 2000 ősze volt: Ildikó szembejött velem, arca csak úgy ragyogott a büszkeségtől – emlékszik vissza az idős barát. Karcsi, kérdezd meg tőlem, hogy hívnak!”- kérlelt Ildikó. „Mit hülyéskedsz, tudom!”-bosszankodtam . „Te csak kérdezd meg, hogy mi a nevem!”- erősködött tovább Ildi. „Na jó, hogy hívnak?”- adtam meg magam, mire a csinos, vörös hajú hölgy megrázta a kezemet, és így mutatkozott be: „Hoffmann Gézáné vagyok!” Így tudtam meg, hogy hetekkel azelőtt Géza titokban elvette őt feleségül.”
Kiemelt kép: Gordon Eszter/fotocentral.hu
