Balázs Ramóna vakon vágott bele a házasságba, korábbi választottjai ugyanis nem ütötték meg a mércét. Vajon van jövője egy olyan frigynek, ami nem szerelemből köttetett? Tizenhét éves volt, amikor összejött gyermeke édesapjával, ám kapcsolatuk már az esküvő előtt, nyolc év után zátonyra futott. „Teljesen elhidegültünk egymástól, gyakorlatilag társas magányban éltem mellette, úgyhogy a gyermekünk, Norina érdekében úgy döntöttem, nincs értelme tovább folytatnunk – meséli Ramóna. – Roma családból származom, nálunk a házasság szent és sérthetetlen. Azért nem vagyunk annyira maradiak és vaskalaposak, a szüleim sem róttak meg azért, hogy felbontottam az eljegyzést, sőt örültek annak, hogy nem mentem bele egy halálra ítélt házasságba. Számukra az a fontos, hogy boldog legyek, nem pedig a tradíciók, és különben is, én sem vagyok megalkuvó típus. Hiszem, hogy nekem is jár a nagybetűs szerelem, ennél alább pedig nem adom!”
De nem ez volt az egyetlen eljegyzése Ramónának. „A második kapcsolatom nagy lánggal indult, és egy ideig sajnos nem vettem észre, hogy folyamatosan átver, hazudik és lelkileg terrorizál. Bár a kislányommal nagyon jól bánt, sokat foglalkozott vele, amiért felnéztem rá, társként megbukott, a végén pedig már egy szavát sem hittem el. Pedig ő is megkérte a kezemet. Legalábbis szerette volna. Háromszor is feleségül akart venni, de addigra már elveszítettem a bizalmamat, így minden alkalommal nemet mondtam.”
Egy felbontott jegyesség és három „majdnem eljegyzés” után végül csak gyűrű került a 31 éves édesanya ujjára. Ramónának ezúttal nem volt választása: három szakértő választotta ki a számára tökéletesnek tűnő párt, a 40 éves soproni macsót, Rácz Miklóst. „Első ránézésre szimpatikus volt, hiszen egy jó kiállású férfi, de nem tűnt túl magabiztosnak, ami már kevésbé tetszett. Aztán jött a hideg zuhany: kiderült, hogy gyerekellenes, legalábbis másét nem szeretné nevelni, és kerek perec kijelentette, hogy a nászútra sem vihetem a lányomat. Azt mondta: ’A kutya jöhet, a gyereknek viszont maradnia kell!’ Számomra Norina az első, és arra, aki őt nem fogadja el, én sem vagyok kíváncsi! – jelenti ki Ramóna, és bár megfordult a fejében, hogy egy napig tartó házasság után faképénél hagyja a férjét, kitartása és szívóssága nem engedte, hogy feladja. – Soha semmit nem szoktam feladni. Pláne nem egy nap után. Most is igyekszem kitartani, aztán meglátjuk, mikor szakad el a cérna…”
Kiemelt kép: TV2
