Egy kis erdélyi faluban nőtt fel Zilincki Nóra. „Beleszülettem a zenébe, és már rengeteg stílust kipróbáltam – meséli a lány. – Kislányként népdalversenyekre jártam, de a rockot is imádtam: ötévesen a tévé előtt állva a Nightwish-t ordítottam. Aztán a klasszikus zongorát kezdtem el. 16 évesen felköltöztem Budapestre, kollégiumba, teljesen egyedül. Anyukámék is olyanok, mint én: kemény fából faragták őket, nem mutatták ki, ez mennyire nehéz, de nyilván fájt nekik, hogy eljöttem otthonról. Jazz-zongora szakon tanultam tovább. Nekem az volt a gondolataimban, hogy majd milyen pompás lesz nekem Pesten. Tudtam, hogy ebben az országban sokkal több lehetőségem lesz, ki tudok majd teljesedni, kapuk nyílnak meg előttem. Azért indultam el, hogy minél több lehetőséget megragadjak a zenei fejlődésre: tanuljak, lássak, tapasztaljak. Aztán amikor tényleg Budapestre kerültem, rengeteg impulzus ért. Fel sem tudtam fogni, mi történik körülöttem, nem is értettem, mit keresek itt. Fél év kellett, hogy minden leülepedjen bennem, illetve körülöttem. Ez idő alatt nagyon sokat csalódtam az emberekben. Azt éreztem, hogy próbálnak kihasználni, hogy mindenki csak a saját érdekeit tartja szem előtt, és lelkiismeret-furdalás nélkül átgázolnak rajtam. Sok övön aluli ütést, sok bántást kaptam és kapok azóta is. Most is voltak olyanok, akik azt mondták, miért nem megyek a román X-Faktorba… Azt se tudom, van-e ott X-Faktor, egy szót sem beszélek románul. Otthon meg magyar vagyok, ott azért nem fogadnak el a románok. Mindenütt kívülálló vagyok.”
Igen, tényleg nagyon hasonlóan indult a lány mentorának, Tóth Andinak is a karrierje, és nagyon hasonló nehézségekkel küzdött ő is. „Nagyon jó az, hogy Andi is át tudja érezni a helyzetem. De őszintén örülök, hogy ennyi bántást kaptam, mert megedzett. Pár hete órákig sétáltam az utcán, mert úgy éreztem, szükségem van rá, hogy kiszellőztessem a fejem. Egyszerűen nem tudtam a gondolataimmal mit csinálni. De nem baj, mert minden ilyen sétáról új emberként, erősebb emberként térek vissza. Kemény leszek, és bírni fogom.”
Távkapcsolatban él
A lány nincs egyedül, ám a párja Erdélyben él. „Öt hónapja vagyunk együtt, de előtte már barátok voltunk. Nagyon büszke rám. Biztos, hogy ezek a hetek nehezek lesznek nekünk, és próbára fognak tenni minket. De megtanultam már: fejben kell helyre tenni a dolgokat ahhoz, hogy egy kapcsolat működni tudjon. Szerintem nem szabad csak az érzésekre hagyatkozni.”
Kiemelt kép és fotó: Schumy Csaba/fotocentral.hu