Mackós alkata sosem zavarta, ám egészsége az ijesztő diagnózis után már annál inkább érdekelte. Először cukorbetegséget diagnosztizáltak nála, majd a szíve is elkezdett rakoncátlankodni. „Napról napra egyre jobban vizesedtem, és már olyan súlyos volt a helyzet, hogy orvoshoz fordultam. Kiderült, hogy szívritmuszavarom van, a ketyegőm nem tudta kinyomni a szervezetemből a vizet, úgyhogy azonnal infúzióra kötöttek, és gyógyszeres kezelést kaptam, máskülönben súlyos következménye lehetett volna a betegségemnek – emlékszik vissza Topi, aki végül két hetet töltött kórházban. – Harmincöt kiló víz torlódott fel a szervezetemben, amitől az operáció után sikeresen megszabadultam. Ennek már több mint három éve. Még nekem is borzasztó belegondolni, hogy egykor 150 kilót nyomtam. A régi fotóimon már magamra sem ismerek, pedig abban a testben éltem 55 évig. Hihetetlen!”
Nyolc éve nem evett banánt
Noha a diabétesze óta száműzte a cukrot az életéből, a fogyókúra mégis sokáig nehézséget okozott számára. „Sosem szerettem éhezni, ezért igyekeztem olyan diétát keresni, ami az életformámmá válik, és nem kell lemondanom a finom falatokról. Ma már csak jó minőségű szénhidrátot és sok állati eredetű zsiradékot fogyasztok. Persze nem kilószámra, mértékkel, de a húsról, a kolbászról, a tepertőről, a májról szerencsére nem kellett lemondanom, bűntudat nélkül ehetek mindegyikből – magyarázza a színművész, aki viszont a tejtermékeknek, az alkoholnak, a savanyított ételeknek és bizonyos gyümölcsöknek egy időre búcsút intett. – Banánt például már nyolc éve nem ettem, cserébe viszont rengeteg zöldséget, lassú felszívódású gabonafélét, bulgurt, hajdinát, kölest, kuszkuszt fogyasztok. A rizst és a krumplit is teljesen elhagytam, utóbbit viszont remekül helyettesíteni a batáta, azaz az édesburgonya. Fantasztikus alapanyag, csakúgy, mint a csicsóka, ami a kertemben is megterem.”
Kollégái is rácsodálkoztak
Nemcsak a pluszkilóktól, hanem hosszú hajától és bajuszától is megszabadult, ami nélkül nemhogy az utcán, de még a színházban sem ismerték meg. „Huszonöt év után búcsút intettem a copfomnak és a bajuszomnak, ami nélkül konkrétan nem ismertek meg az emberek. Még a színházban a portás is megkérdezte tőlem: ’Hova-hova?’ Nagyon vicces volt.”
Mackó vagy medve?
Topi ma már játszi könnyedséggel tartja a diétáját, pedig betegsége kialakulása előtt meggyűlt a baja a fogyókúrával. „Előtte sosem diétáztam, legfeljebb fogyókúráztam, azt is sikertelenül. Egyébként önmagában a kilók nem zavartak, nem jelentett gondot a mackós alkatom, de tény, hogy nem mindegy, hogy a mackó tényleg mackó vagy már egy nagy medve. Én sajnos már az utóbbi voltam, de attól sem estem kétségbe. Ha nem leszek cukorbeteg, talán sosem kezdek el diétázni, viszont a sors rákényszerített az életmódváltásra. Utólag persze nagyon hálás vagyok, hisz sokkal jobban érzem magam a bőrömben, és egészen másképp festek negyven kilóval könnyebben. Igaz, most sem vagyok egy szaloncukor, de leamortizálni sem szeretném magam. Elégedett vagyok az eredménnyel, büszke vagyok magamra!”
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
