Az emlőrák kockázatát gyakran a családi előzményekkel vagy más ismert rizikótényezőkkel kapcsoljuk össze, pedig a WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-a olyan nőknél alakul ki, akiknél a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező. A mellrák ezért nem csupán azok ügye, akik veszélyeztetettnek érzik magukat, vagy a szűrési korcsoport tagjai. Minden életkorban és élethelyzetben van olyan lépés, amelyet megtehetünk a korai felismerés, illetve saját egészségünk érdekében.

A kockázat nem mindig látható előre – a tudás még nem mindig vezet cselekvéshez

A családi előzmények hiánya tehát nem feltétlenül zárja ki a betegséget, amely ráadásul nem kizárólag az idősebb korosztályt érinti. Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11%-a a 20–44 éves korosztályból került ki. A magyar nők körében is hasonló arány rajzolódik ki: a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint az újonnan diagnosztizált érintettek 10,5%-a volt 45 év alatti, 2023-ban 874-en. Az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérésben a válaszadók mindössze 57%-a tudta, hogy a mellrák fiataloknál is előfordulhat.

Más életkor, más következő lépés

Fiatalabb korban fontos, hogy ismerjük saját testünk és mellünk megszokott állapotát, és új vagy szokatlan változás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz. A felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő végez rendszeresen önvizsgálatot. A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.

Az önvizsgálat ugyanakkor nem helyettesíti a mammográfiás szűrést. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves, tünetmentes nőket célozza, akiket kétévente hívnak mammográfiás vizsgálatra. Életkortól és élethelyzettől függően más lehet a korai felismerés irányába megtehető következő lépés.

A szűrés jelentőségét hazai adatok is alátámasztják. Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7% volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese (14,4%). Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében.

A részvétel növelése továbbra is feladat

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2023-ban Magyarországon 8313 új mellrákos esetet regisztráltak, ami százezer nőre vetítve 167 új megbetegedést jelent. Ez a szám egy kisebb magyar város lakosságának felel meg.

Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt, pl. az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50-69 éves nők kevesebb mint fele (48%) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, ami elmarad az OECD átlagától (55%). Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a szűrésen való részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott. A szűrésen való részvétel növelése ezért továbbra is közös feladat.

A diagnózis után is van következő lépés

A korai felismerésnek és az orvostudományfejlődésének köszönhetően ma már egyre több beteg él hosszabb ideig együtt a betegséggel. Az előrehaladott mellrák ugyanakkor kevesebb figyelmet kap, pedig az esetek egy része már ebben a stádiumban kerül felismerésre, és a korai stádiumban kezelt emlőrákok egy része később kiújulhat.

„A mellrák elleni küzdelem nem ér véget a diagnózissal vagy a kezelés lezárásával. A személyre szabott terápia mellett az utánkövetésnek, a rehabilitációnak, valamint a fizikai aktivitásnak és pszichés támogatásnak is fontos szerepe van. A következő lépés ezért minden érintett számára mást jelenthet – lehet egy újabb vizsgálat, a kezelés következő szakasza, a rendszeres kontroll vagy éppen segítség kérése ahhoz, hogy a betegség után visszatérhessen a mindennapi életéhez” – mondta dr. Szécsényi Szilvia, az AstraZeneca Onkológiai Orvosi Osztályának vezetője.

A következő lépés mindenkinek más lehet

A mellrákkal kapcsolatos tudatosságban az egészségügyi ellátórendszer mellett a családnak és a közösségeknek is fontos szerepe van. Az AstraZeneca felmérése szerint a nők 36%-a az orvosuk mellett elsősorban családtagjaikkal vagy házastársukkal beszélik meg a mellrákkal kapcsolatos gondolataikat, aggodalmaikat. A generációk közötti és generációkon belüli párbeszéd, a fiatalabbak bevonása és a hiteles forrásból történő tájékozódás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő lépést mindannyian magabiztosan tehessük meg.

A következő lépés életkortól és élethelyzettől függően más lehet:

• ismerjük mellünk megszokott állapotát, és figyeljünk a változásokra;
• 45–65 éves korban éljünk a szervezett mammográfiás szűrés lehetőségével
• panasz vagy szokatlan elváltozás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz;
• családi érintettség vagy más ismert kockázati tényező esetén egyeztessünk orvosunkkal.

És ne csak a saját következő lépésünkre gondoljunk: egy beszélgetéssel vagy emlékeztetővel másokat is segíthetünk abban, hogy megtegyék a számukra fontos következő lépést.