Egyre többen állnak elő tényszerű bizonyítékkal, és cáfolják Charles Spencer memoárjában tett állításait.

Komoly vitát kavart Lord Charles Spencer, a néhai Diana hercegné öccsének új könyve, a Hattyúdal (Swan Song: Diana, My Sister). A kötetben az arisztokrata számos súlyos állítást fogalmaz meg III. Károly királlyal kapcsolatban, ám a könyv hitelességét már a megjelenésekor komoly kérdések övezik. Nem is egy, hanem sok, így aztán nem csoda, hogy nincs óriási kereslet a könyv iránt, ezért Londonban már a megjelenés napján fél áron kínálták.

Nagypapa, ha jössz, mi is megyünk

Spencer többek között azt állítja, Dianáról a halála után Károly állítólag úgy beszélt, hogy „hamarosan úgyis elfelejtjük”. De arról is ír, hogy heves vita alakult ki közöttük arról, hogy az akkor mindössze 15 éves Vilmosnak és a 12 éves Harrynek édesanyjuk koporsója mögött kell-e vonulnia a temetésen. Spencer szerint Károly ragaszkodott ehhez, ezek azonban az ő visszaemlékezései, nem pedig függetlenül bizonyított tények. Sőt Fülöp herceg egykor maga mesélte el, hogy Vilmos azt mondta neki, „nagypapa, ha te jössz, mi is megyünk a temetési menetben.”

A Buckingham-palota szokatlanul erősen reagált Diana öccsének állításaira. Közleményt adtak ki, amely szerint Károly tisztában van azzal, hogy a testvéri gyász hosszú évek múltán is befolyásolhatja az emlékezetet, az ítélőképességet és a történtek felidézését. Vagyis a királyi oldal egyértelműen vitatja Spencer beszámolójának megbízhatóságát.

Ha ebben tévedett, miben még?

A könyv hitelességét különösen kellemetlenül érinti egy másik ügy. Spencer – aki idén negyedszer nősült meg – azt állította, hogy Piers Morgannek, a neves televíziós újságírónak köze volt a Dianáról készült, a Mirror által lehozott 1993-ban edzőtermi fotók megjelentetéséhez. Morgan azonban rámutatott, hogy akkor még nem a Daily Mirror, hanem a Sun napilap szerkesztője volt. Spencer később elismerte, tévesen feltételezte mindezt, és nyilvánosan kért bocsánatot. Morgan ennek ellenére jogi lépéseket helyezett kilátásba, és megjegyezte, ha Diana testvére egy ilyen alapvető, könnyen utánanézhető dologban tévedett, miben másban még?

Minden állítása megkérdőjelezető?

És valóban nehezen elképzelhető az, hogy egy apa örömöt mutat, amikor két tinédzser fiának el kell mondania, hogy meghalt az édesanyjuk. Vilmos és Harry 15, illetve 12 évesek voltak Diana 1997-es halálakor, az azonban, hogy Károly mit érzett és mit mondott ezekben a tragikus órákban, nem vezethető le pusztán Spencer későbbi visszaemlékezéséből.

Közben a könyv kereskedelmi fogadtatása sem alakult látványosan: egyes londoni üzletekben a 28 fontos keménykötésű kiadványt már a megjelenés napján fél áron, 14 fontért kínálták. A könyv így nemcsak Diana emlékéről szól, hanem arról is, mennyire lehet megbízni egy három évtizeddel korábbi tragédia személyes, utólag lejegyzett emlékeiben. Mindez jól mutatja, hogy a könyvben szereplő minden állítást nem lehet automatikusan történelmi tényként kezelni.