Szokásához híven nyersen őszinte volt Liptai Claudia, amikor a házasságáról, a férjével való kapcsolatáról beszélt egy interjúban. Mint kiderült, Pataki Ádám, a műsorvezető kisfiának édesapja már egészen más társat kapott, mint az elődei. Claudia ugyanis mostanra megtanulta, hogy többé nem függhet senkitől.

Napjaink egyik legnépszerűbb televíziós személyiségét a férfiakról – édesapjáról, szerelmeiről – faggatta többek között Hámori Barbara, a Claudia Show egykori főszerkesztője, majd számos sikersorozat producere, rendezője.

„Bármilyen pasi jön, azt elviselem”

Gyerekkorát megkeserítő, alkoholista édesapjáról számtalanszor beszélt már Liptai Claudia, de most azt is elárulta, apja hogyan befolyásolta felnőtt élete választásait.

„Kezdjük ott, hogy az önbizalomhiányom az egyértelműen abból adódik, hogy van egy apám, aki egyébként egy nagyon jó fej pasi volt, amikor nem ivott. Akkor iszonyúan vicces volt. Biztos, hogy tőle örököltem a humoromat, a csibészséget egy kicsit, szóval valami olyasmit, ami apu volt. És okos is volt ráadásul, meg érdeklődő, csak hát nagyon korán elindult ez a piálás. (...) Hogy egy férfi – akkor apaképként láttam ezt – hogy bánik egy nővel, és ez a nő ezt elviseli. Tehát én milyen legyek: bármilyen pasi jön, azt elviselem.

Nem voltam válogatós. Jöjjön bármilyen, csak jöjjön...

Hamar megunja a férfiakat

Ehhez képest, jegyezte meg Hámori, nagy formátumú férfiak voltak Claudia életében. „Igen, hát biztos, hogy eleve nekem a férfi választásaim azért mindig olyanok voltak, hogy meg tudja pendíteni azt a húrt, ami érdekel engem.

Nagyon csúnya lesz, amit mondok: nagyon-nagyon hamar megunom az embereket. És a férfiakat meg leginkább.

Szörnyű ezt mondani, valahogy nem teljesednek ki az emberek, mert nem hisznek eléggé saját magukban, vagy nem eléggé érdekesek. Szóval ezért tényleg nagyon kevés ember volt, aki hosszan lekötött.”

„Ádámmal még mindig...”

Liptai Claudia elismeri, nagyok az elvárásai, a férjének is nagyon sok szerepnek kell megfelelnie.

„Egyébként neki nagyon komoly, erős női lelke van – mondja Ádámról. – Kicsit minden van benne, tehát ez is, az is.

Például nagyon megsértődik, egyem meg a kis szívét... Annyira jó ember, és annyira sok a pozitívum!

Például egy nagyon fontos dolog volt, és fura, erre is felnőttként jöttem rá: a megbízhatóság. El szoktam mondani, hogy amikor megcsörren a kulcs a zárban, énnekem a legtöbb férfinál összeugrott a gyomrom. És annyira csodálatos, hogy így 10 év után, vagy most már 11 után, az Ádámmal még mindig nem... Tehát megcsörren, és nincs ez a görcs. Valahogy ez még úgy örömmel tölt el.

Szeretem a társaságát, és szeretek vele utazni, és szeretek vele időt tölteni, és szeretem, hogy neki is van saját ideje, és tudunk röhögni a mai napig.

És persze tudunk veszekedni, és tudunk minden szart csinálni. Egyébként úgy jól elvan mindenki a saját életével is, és nem a másikét akarja elszipkázni vagy agyonnyomni.”

Claudia úgy érzi, nem függnek egymástól

Hogy Claudia hogyan szokott hozzá a kiegyensúlyozott, nyugalmasabb házasélethez? Sok mindent átértékelt...

„Azért arra erősen rá kell jönnünk, hogy alapvetően egyedül születtünk, egyedül halunk meg – komorodott el. – Ebben az életben csapódnak hozzánk emberek, ha szerencsénk van, hosszabban.

De meg kellett tanulnom, hogy nem függhettek egy másik embertől.

Tehát nekem van egy életem, egy csodálatos életem a férjemmel, csodálatos pillanataink, de úgy, ahogy ő is egy magánzó, én is az vagyok. Együtt csináljuk az egészet, de nem függünk egymástól. Letettem a társfüggőségemet” – fogalmazott.