Ráthonyi-Palácsik Tímea hosszú éveken át küzdött azért, hogy anyává váljon. Az élet végül különleges csavarral úgy hozta, hogy mára kétgyermekes édesanya: a béranyával, aki kisfiát szülte, máig jó kapcsolatban maradt.

Ráthonyi-Palácsik Tímea (korábban: Vajna Tímea) hosszú és rögös utat járt be az anyává válásig. Éveken keresztül küzdött a gyermekáldásért, ami végül szokatlan módon duplán megadatott neki: mikor béranyával megszületett férjével közös kisfiuk, Ben, Timi már várandós volt a kislányukkal, Hailey-vel! Bár a teherbeesésért folytatott küzdelmét megosztotta a nyilvánossággal, a kisbabás időszakról csak ritkán beszélt mélységekbe menően. Most azonban kiöntötte a lelkét, és azt is elárulta: féltékeny volt a béranyára…

Ráthonyi-Palácsik Tímea az utolsó esélyt is megragadta

35 éves volt, mikor még Andy Vajna oldalán lefagyasztatta a petesejtjeit. Második férjével ezen a módon szerettek volna gyermeket, ám szinte az összes embrió beültetése sikertelenül zárult.

Az utolsó előtti embriót beültették a béranyának: ebből született meg Ben fiam. A legutolsó embrió egy kislány volt: az amerikai orvosaim azt mondták, hogy azt ne is ültessem be, mert kb. 10 százalék esélye van, vagy kevesebb. És sikerült!

– idézte fel az üzletasszony a Fertility Forum beszélgetésében dr. Vereczkey Attila meddőségi szakorvossal.

Timi boldogan tapasztalta, hogy Amerikában nagyon sok fiatal nő megy el, hogy a „biztonság kedvéért” legyen lefagyasztott petesejtje, ha később úgy alakulna az élete, egészsége, hogy szüksége lenne erre: szeretné ezt Magyarországon is népszerűsíteni.

A kislányomat is el fogom vinni petesejtleszívásra, ha elég idős lesz hozzá! Nem tudhatjuk, ki hogyan találja meg a karrierjét, az életét, bármi történhet a mai világban.

Összeveszett az anyukájával a béranya miatt

Európában sok országban, így Magyarországon sem engedélyezett még a béranyaság, Timi számára Amerikában ez elérhető volt.

„Nagyon féltem attól, hogy mások ítélkezni fognak. Főleg a magyarok szeretnek ítélkezni, olyan dolgokban is, amit nem éltek át. Nem tudták, mit éltem át. A saját anyukámmal is vitatéma volt, hogy béranyás gyerek? Miért kell ez? Nem értette meg. De most már persze szereti és él-hal érte.

Nekem is fájt először, hogy béranya mellett döntöttünk: nem élhetem át a terhességet, nem tudom szoptatni, nem tudom átérezni, amikor először rugdos. Kettősség volt bennem. Örültem, hogy sikerült, de féltékeny is voltam a béranyára, belül szenvedtem és lelkileg még jobban izgultam, mint a saját terhességem alatt. Hogy jól van-e, mit csinál, mit eszik, betakarja-e a hasát, elmegy-e a kezelésekre, tud-e pihenni?

De nagyon jó kapcsoltban maradtunk, 24 éves, és két kisfia van. Épp azért vállalta ezt, mert szerettek volna házat venni és biztonságos környezetet biztosítani a saját gyerekeinek. Az első internetes találkozásunkkor tudtam, hogy ez egy különleges kapcsolat köztünk.

Amikor megszületett Ben, nem szakítottam el őket, hanem ott maradtunk a szobában: ott lehetett vele, megszoptatta. Szerettem volna, hogy lássa egy kicsit. Együtt voltunk hárman két órán át. Másnap is még megszoptatta, és adott is tejet lefagyasztva, hogy vigyem haza. Úgyhogy nagyon hálás vagyok neki.

Idő közben pedig Timi is várandós lett kislányával. Mint mondja, az egész terhességét álomszerűen élte meg, szerette ahogy az emberek hozzáálltak:

„Nem érdekelt, hogy vizesedtem, hogy fájt a fejem, hogy hőhullámaim voltak, hogy 94 kilósan mentem szülni.”

Gyermekei között így rendhagyó módon fél év korkülönbség van: felmerül a kérdés, szorosabb-e a kapcsolata a kislányával?

„Ugyanúgy szeretem a kisfiamat is. Egyféle anyai szeretet van. Nekik együtt kellett a világra jönniük…”