Újabb, nem várt beavatkozáson esett át a fitneszlady, de nem adja fel a reményt. Jöhet bármilyen nehézség, ő minden erejével azon van, hogy legyőzze a rákot. Élete nagy álma ugyanis az, hogy megérje a nagymamaságot.

Betegágyából Rafael Nadal olimpiai bajnok teniszezőt idézte: „Csak akkor lehet valaki igazi nagy Bajnok, ha nagyon nehéz dolgokat is véghez visz!” A fitneszsztárt váratlan műtétje gondolkodtatta el ennyire, miután ő maga sem számított arra, hogy a montenegrói családi vakációról egyenesen az onkológiára kell mennie.

Úgy tudta, majd csak egy hét múlva vár rá az újabb beavatkozás.

„Amíg van egy utolsó esélyed, van esélyed a győzelemre is! Mert a statisztika nem számol a szívvel!

– írta a közösségi oldalán, és a műtőből kikerülve, egy videót is megosztott. Állapota, hangja igencsak gyengének tűnt, és sokan szívükhöz kaptak, hogy rózsafüzért szorongat, ám hamar megnyugtatott mindenkit. Csak az operáció és a másnap jelentett számára fizikai-lelki mélypontot, fokozatosan erősödik. Elkövetkezendő napjai a lábadozásról szólnak majd, főleg, hogy a kezelőorvosa újabb kemoterápiás kezelést is előírt neki korábban.

Túl rengeteg kezelésen

Réka mellett természetesen mindig, minden körülmények között ott áll a családja. Az operáció után a férje, Norbi és három gyerekük, Lara, Norbika és Zalán várta. „A Szeretet az egyik legértékesebb és legtisztább gyógyító erő, ami az univerzumban létezik.

Nem kerül semmibe, csak érezni és éreztetni kell. Őszintén és tisztán. Feltételek nélkül! A legszerencsésebb embernek érzem magam, hiszen olyan önzetlen szeretetet kapok a családomtól, a barátaimtól, a lelki segítőimtől, tőletek és az Onkológiai Intézet összes dolgozójától, amire nincsenek szavak!

A fejlődés fájdalommal és áldozatokkal jár, legyen szó bármiről! – írta Réka, aki ahogy egykor a sportban, a gyógyulásban sem ismer lehetetlent. Túl van már megannyi sugárkezelésen, kemoterápián, gyógyszeres kúrán, műtéten. Mindamellett spirituálisan is gyógyítja magát többek között meditációval, hangtál- és légzésterápiával. A közösségi oldalain posztolt képeken látszik, mennyi vallásos kegytárgya gyűlt már össze az évek során, amelyekben szemlátomást nagyon hisz. – Ha megállsz, meghalsz! Nem szabad! Nagyon sokat tanultam az elmúlt négy évben, és nem tudom, hogy mikor van vége.

Én elmondhatom magamról, hogy tényleg nem tudom, mennyi időm van hátra. Nem tudom, hogy 1 év, 10 év, 30 év. Az én fejemben 40 év, de azért ezt nem tudjuk...

És ha már itt és a mostban vagyok, akkor én azt szeretném kimaxolni” – jelentette ki nemrég a Fókuszban.

Megengedett pihenés

Annak idején a betegsége kapcsán szembesült vele először, milyen jó dolog is egy kicsit lelassítani, magára és minden másra is időt szánni, amit eddig nem tett. „Olyan érdekes, hogy az ember, amikor mer lelassítani, meri megengedni magának a pihenést, a pillanatokat, elhiszi azt, hogy nem marad le semmiről – mert nem maradunk le semmiről –, akkor egy ilyen nagyon szép megnyugvás jön, és rájövünk arra, hogy mennyire nyugodtabb és szebb így élni.

Szeretek élményt adni és élményt gyűjteni, mert bármit ellophatnak tőlünk az életben: az óránkat, az autónkat, a pulóverünket, de az élményt, amit megélsz, és ami a részeddé válik, azt senki nem veheti el.

Az élményeken túl azonban van egy sokkal nagyobb vágya. „Csak a Jóisten segítsen nekem, hogy a legnagyobb álmom meg tudjon valósulni: hogy lássam a kis unokáimat. Nekem ez az egyetlen egy álmom van. Remélem, a Jóisten megsegít engem, és látja, elhiszi, hogy változtam, és hogy mennyire megbecsülöm az életet!” – csuklott el a hangja a kamerák előtt.

Nagy önismereti út ez a számára

Az is köztudott, hogy őrült tempót diktált magának az elmúlt évtizedekben: edzésekről, táborokról, fellépésekről, szereplésekről szóltak a mindennapjai, mindamellett, hogy feleségként és három gyerek édesanyjaként is helytállt. Négy évvel ezelőtt a sors parancsolt megálljt, amikor azzal szembesült, hogy rosszindulatú daganat támadta meg a szervezetét. „Az elején elkezdtem okolni mindenkit, hogy ’miattad, miattad, miattad’... Aztán rájöttem, hogy nem.

Mindent magunknak teremtünk, mindent magunknak köszönhetünk. Én annyira sokat dolgoztam, és annyira azt gondoltam, hogy halhatatlan vagyok, hogy mindent, amit az ember megtehet maga ellen, én azt megtettem.

Évtizedeken át nem volt megállás: hétvégente 5-6 fellépés, táborok egymás után, több ezer kilométer vezetés. Nagyon hálás vagyok azért, hogy kaptam egy olyan ’feladatot’, ami teljesen megváltoztatott engem” – magyarázta.