A Magyar Rádió története 1925-ben kezdődött, ezzel egyidőben már adásba került a kabaré. A humorműsorban az évtizedek során számos neves művész szerepelt.

Az év utolsó napján a Kossuth Rádióban a megújult Rádiókabaré háromórás szilveszteri adásával várja hallgatóit. A műsorban a hazai kabaré kiválóságai mellett neves színművészek közreműködnek. Sztárvendég Esztergályos Cecília, Eperjes Károly és Darvas Ferenc lesz.

Van mit ünnepelni, hiszen a humorműsor a magyar rádiózás egyik legrégebbi programjának számít, 1925. december 1-je óta műsoron van. Ez az a műsor, amihez elég volt egy recsegő rádió, és máris megállt az élet. Mielőtt a mémek és TikTok-videók uralták volna a humort, a poénok hanghullámokon érkeztek, és egész családok nevettek egyszerre, ugyanazon a csattanón.

"Hallgassunk kabarét, a kabaré az nagyszerű dolog.

Jobb, mint a nevetés, nincs is talán, amíg a Föld forog. Most éppen kabarét, új kabarét recseg a készülék. Hallgatják ifijak, és ugyebár hallják a vén szülék.

A pesti kabarét, a pesti kabarét Viccek pezsdítik, mint bort a buborék. Ha szól a rádió, a kabarédáridó,

Csak nevess, csak nevess, hogy bús sose lehess!"

– Rádiókabaré szignál 1959–1982 között

A Rádiókabaré igazi sztárgyár volt: itt vált legendává Hofi Géza, itt csattantak el azok a politikai és hétköznapi poénok, amelyekről másnap az egész ország beszélt. A humor gyakran „kacsintós” volt: mindenki tudta, miről van szó, még ha nem is mondták ki hangosan. Talán épp ezért működött olyan ellenállhatatlanul.

A kulisszák mögött pedig legalább akkora élet zajlott, mint adásban: utolsó pillanatban átírt szövegek, elfojtott röhögések, és a klasszikus kérdés: „Ez vajon még belefér?” S persze szilveszterkor évtizedeken át feltették a kérdést, kik lesznek majd a kabarében az év utolsó napján? A hallgatók számára mindebből csak a tökéletesen időzített nevetés maradt meg. Hogy milyen volt az élet a rádió stúdiójában, arról egy galériát készítettünk.

Készült paródia is arról milyen is lehetett egy kabaré felvétele. A komédiában Csala Zsuzsa, Agárdi Gábor, Bárdy György, Csákányi László és Kern András remekel.

Kiemelt kép és galéria: Fortepan/Szalay Zoltán, Wikipédia, Archív