Évtizedek óta vidéken él, imádja ezt az életformát. Takaros otthonában napi szinten lázas munka folyik, tényleg megdolgozik a ház melegéért és világosságáért. „Régóta nem pazarlom az energiát. Magam készítette olajmécsesekkel világítok. Hangulatosak, és adnak némi meleget abban a helyiségben, ahol használom. Lefekvés előtt persze elfújom őket. Van kazánom és kályhám is. A kályha kevesebbet fogyaszt, így azt fogom begyújtani, amikor hideg lesz. Ha nem ér el a melege a hálószobába, akkor én megyek a meleghez. Lerakok egy matracot elé, és ott fogok aludni a kutyákkal. Imádom hallgatni, ahogy ropog a tűz.” A vízszámla miatt sem kell aggódnia. „Fúrt kutam van, a csapból ennek a vize jön. Mivel nincs bevizsgálva, a falu nyomós kútjából hordom az ivóvizet. Az esővizet pedig az öntözéshez lavórokban gyűjtöm. Nemcsak takarékos, hanem én ezt élvezem is. Szeretem hordani a vizet, baltával hasogatni a fát, és szeretek fával tüzelni. A fa melege egész más, a lelkemet is melegíti, és közel sem fogyaszt annyit, mint a gázfűtés” – magyarázza a színésznő. Nemrég olcsó és finom disznóparéjt főzött, azt mondja, rengeteg olyan kincs van a kertekben, amiket nálunk gaznak tartanak, de hazájában, Görögországban az étlapon is találkozhatunk velük.
Kiemelt képek: press.tv2.hu, Sárközy Mariann/fotocentral.hu
