A középkori eredetű kísértethistóriák a 19. században élték fénykorukat. Számtalan legenda szól arról, hogy a kastélyok falai között kísértetek tanyáznak, és még manapság is sokan esküdni mernének arra, hogy belefutottak egyik-másik történelmi alak szellemébe a régi főúri lakokban. Talán nem túlzás: a glamisi kastély az ott „kísértő” fantomok nagy száma miatt kenterbe veri az összes többi főúri szellemtanyát. A Skócia keleti részén elterülő Glamis községben 1372-ben fogtak építkezésbe: II. Róbert skót király magas ranggal és a Strathmore-völgy földjeivel ajándékozta meg John Lyont, a későbbi főkamarást, aki nem sokkal ezután oltárhoz vezette az uralkodó leányát, Johanna hercegnőt. A 15. századig még csak egy kúria állt a területen, ami aztán a századok alatt hatalmas kastélykomplexummá bővült, és a téglaszínű monstrum elátkozott kastélyként vonult be a történelembe. Itt töltötte gyermekkora nagy részét Elizabeth Bowes-Lyon, VI. György brit uralkodó felesége, a nemrég elhunyt királynő édesanyja. Queen Mum II. Erzsébetnek nem a kastélyban adott életet, de kisebbik leánya, Margit hercegnő itt született.
Maga az anyakirályné is meg volt győződve arról, hogy többször látta a Szürke Hölgy néven ismert szellemet: a kápolna egyik padsorában üldögélt. Timothy Bowes-Lyon, az unokaöccse ugyancsak látta a jelenést. Úgy tartják, a Szürke Hölgy egy bizonyos Janet Douglas szelleme. Glamis egykori úrnőjét, akit a történetírók elbűvölően szépnek és feddhetetlennek írnak le, V. Jakab király boszorkánysággal vádolta meg, majd börtönbe vetette, és megkínoztatta. 1537. július 17-én az edinburghi vár területén felállított máglyán lelte halálát akkor tizenhat éves fia, John szeme láttára. Az ellene felhozott vádakról idővel bebizonyosodott, hogy hamisak, így az uralkodó özvegye, Lotaringiai Mária királyné visszaadta a családnak a kastélyt. Ezután John volt az első, aki látta édesanyja kísértetét.
A glamisi szörny
De nem csak a fakó nemesasszony felbukkanása szolgáltat alapot a glamisi rémtörténetekhez. Thomas Lyon-Bowes elsőszülött gyermeke, ifjabb Thomas „1821. október 21‑én született, és ugyanazon nap meghalt” – de csak papíron. A legenda szerint a gyermek torzszülöttként jött világra, ezért a szülei meghamisították az anyakönyvi kivonatát, őt pedig örökre elzárták a külvilágtól. „A kamrában egy szörnyeteg élt, aki a vár ura cím és a kastély jogszerű örököse, ám borzalmas kinézete miatt eltüntették a kíváncsi szemek elől” – állította a Notes & Queries folyóirat 1908‑ban. Ez sokak szerint azonban csak alaptalan mendemonda, ugyanis az említett utód sírjának egyáltalán nincs nyoma. Egyesek szerint a birtokon található Calder-tóban is egy félig ember, félig varangy szörny él.
Ördögi kártyavetés
Egy másik kísértet „eredete” 1486-ra nyúlik vissza. Az Ogilvy klán néhány tagja egy családi viszály miatt a glamisi kastélyban keresett menedéket, ám az akkori várúr inkább úgy döntött: bezárja és magára hagyja őket egy titkos szobában. Állítólag beleőrültek az éhségbe, és felfalták egymást – Rohanó Jack ezért csont és bőrként kísért. Egy 17-18. században élt fekete bőrű apród szellemét is látni vélik, akárcsak azt a kék szobában felbukkanó lelket, akinek megjelenését kockacsörgés kíséri – az egyik 15. századi tulajdonos kártyajáték közben állítólag lepaktált az ördöggel… És ha hihetünk a beszámolóknak, az egyik szobából dühös kiáltások és szitkozódások is kiszűrődnek.
Valóság és fikció
II. Malcolm skót királyt 1034‑ben gyilkolták meg Glamisben, ahol a királyi vadászház állt. Shakespeare Macbeth című drámájában a névadó tábornok a glamisi kastélyban él, bár a valóságban Macbeth királyt semmi nem fűzte a skót főúri lakhoz. Igaz, III. Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem sem élt a törcsvári kastélyban, a populáris kultúra mégis Drakula gróf lakhelyeként ismeri a brassói várkastélyt.
Valamennyi legenda egy közös mítoszra vezethető vissza: a nemesi címerlevelet szerző John Lyon állítólag elvitette az ősi kelyhet a család fortevioti székhelyéről, azonban ezt nem lett volna szabad megbolygatnia. A történet szerint ezzel nemcsak saját magára szabadított átkot, hanem az utódaira is.
A kiemelt képen Margit hercegnő, Erzsébet anyakirálynő és II. Erzsébet (Fotó: Getty Images)
